Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az Oroszországra kivetett gazdasági szankciók nyomán az Egyesült Államok pénzügyminisztérium engedélyt adott bankjainak, hogy dollárban fizetendő adósságait rajtuk kívül egyenlítse ki az Ukrajnát megszálló ország. Ez az engedély május 25-én lejár és Janet Yellen pénzügyminiszter egy sajtótájékoztatón megerősítette, hogy nem fogják meghosszabbítani.

A Guardian az AP nyomán ír arról, hogy az engedély nélkül Oroszország nem tudja kifizetni külföldi hitelezőit, akiknek eddig a JP Morgan Chase-en és a Citigroupon keresztül utaltak. A Kreml érezhette, hogy ez lesz, mert a lap szerint a májusra esedékes részleteket előtörlesztéssel fizették ki, még a határidő lejárta előtt.

A következő fizetési határidő június 23-án esedékes, innen 30 napi késedelmi időszak kezdődik, tehát az államcsőd július végén állhat be – hacsak addigra nem lesz vége a háborúnak. A befektetők és az orosz adóssággal foglalkozó biztosítók hetek óta 80%-ra teszik az államcsőd esélyét és a hitelminősítők, mint a Standard & Poor’s és a Moody’s is lesorolták az országot.

Az orosz államcsődnek egy elemző szerint minimális hatása lesz a világgazdaságra, mivel már hónapokkal ezelőtt lekapcsolták őket a pénzügyi világpiacról és a befektetők már számítottak arra, hogy ez bekövetkezik.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt állította, miszerint Moszkva még nem látta az Ukrajnára vonatkozó olasz béketervet, ám bízik benne, hogy diplomáciai csatornákon keresztül megkapja azt, bár a volt orosz elnök, Dmitrij Medvegyev kifejezetten elutasítóan nyilatkozott erről korábban.

A múlt hét folyamán az olasz külügyminiszter, Luigi Di Maio egy négylépcsős béketervet mutatott be, amely az ukrajnai konfliktus lezárását célozza, majd elmondta, hogy ennek kapcsán az ENSZ főtitkárával, António Guterres-szel is tárgyaltak a New York-i látogatása során.

A terv többek között helyi tűzszüneteket ír elő, amelyek lehetővé teszik a civil lakosság evakuálását, emellett szerepel benne a frontvonalak demilitarizálása és Ukrajna lehetséges semlegessége – derül ki a The Guardian beszámolójából.

Mindemellett felvázolták egy Oroszország és Ukrajna közötti megállapodás tervezetét, amely a Krím és Donbász jövőjét taglalja, valamint egy új európai és nemzetközi biztonsági paktum létrehozását, Di Maio pedig hozzátette, mindezt a G7-országokat képviselő magas rangú tisztségviselőknek is előterjesztették.

Nyugati tisztviselők, köztük a Pentagon értékelése szerint az orosz csapatok alacsony morállal és súlyos veszteségekkel küszködnek Ukrajnában. Az Egyesült Királyság hírszerzése szerint egyesek még a parancsok teljesítését is megtagadták.

Egy orosz tiszt a CNN-nek nyilatkozott arról, hogyan érett meg benne a döntés, hogy ez nem az ő háborúja; ő lehet az egyike azoknak a hivatásos és sorkatonáknak, akik megtagadták a harcot.

„Koszosak voltunk és fáradtak. Körülöttünk emberek haltak meg. Nem akartam úgy érezni, hogy részem volt benne, de részem volt.”

A tiszt állítása szerint részese volt annak a hatalmas csapatnak Oroszország nyugati részén, amely globális félelmet váltott ki Ukrajnában. Elmondása szerint azonban nem sokat gondolkozott ezen, és még február 22-én sem gyanított semmit, amikor Krasznodarban állomásozva megkérték zászlóaljának tagjait, hogy adják át mobiltelefonjaikat, az éjszaka során pedig Z betűket kellett festeniük a katonai járművekre.

„Másnap a Krím-félszigetre vittek minket. Őszintén szólva azt hittem, nem megyünk Ukrajnába. Nem hittem volna, hogy ez bekövetkezik.”

Miközben a Krímen gyülekeztek, Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én háborút indított Ukrajna ellen, a tiszt és társai azonban erről mit sem tudtak, hiszen a hírt nem adták át nekik, telefonjuk nélkül pedig nem volt kapcsolatuk a külvilággal.

Két nappal később a csapatokat Ukrajnába vezényelték, néhányan azonban határozottan visszautasították ezt; felmondást írtak és elmentek. Nem tudni, mi történt velük, a nyilatkozó tiszt azonban másnap Ukrajnába távozott a többi katonával.

A küldetés célja ismeretlen volt számukra, Vlagyimir Putyin állításai ugyanis – miszerint Ukrajna Oroszország része, és „nácitlanítani” kell – nem jutottak el a harctéren lévő katonákhoz.

Északnyugat felé hajtottak, Herszon irányába. Az út mentén mindenhol megsemmisült felszereléseket láttak, és megrázó élmény volt számára, amikor egy férfi egy korbáccsal a járműoszlopra támadt, és majdnem bemászott a kabinba, ahol utaztak.

„Általában, amikor helyieket láttunk, megfeszültünk. Néhányan közülük fegyvert rejtettek a ruháik alá, és amikor közelebb értek, lőttek.”

Az oroszokat is érték nagyobb támadások, a második-harmadik napon aknavetőkkel vették célba őket. A lövedékek sokszor nagyon közel csapódtak be, a katona pedig csak arra tudott gondolni, hogy megérje a következő napot. Nem ő volt az egyetlen, akit zavart, hogy Ukrajnába küldték őket, ugyanakkor arra is emlékszik, hogy a bónuszok kifizetése élénkítette a harci kedvet.

Néhány hét elteltével közelebb helyezték a hátsó részhez, ahol a javításra szoruló felszereléseket kísérte. Ekkor tudatosult benne jobban, hogy mi történik a világban, és ott lett ideje az elmélkedésre is.

„Volt egy rádióvevőnk, és hallgatni tudtuk a híreket. Így tudtam meg, hogy a boltok bezárnak Oroszországban, és összeomlik a gazdaság. Bűnösnek éreztem magam emiatt, de még nagyobb bűntudatom volt, amiért Ukrajnába jöttünk.”

Végül összeszedte erejét, hogy írjon egy felmondólevelet, parancsnoka azonban először elutasította kérését, és azt mondta, büntetőeljárás indulhat ellene árulás miatt. Ő azonban nem tágított, végül pedig tollat és papírt kapott, és megírta a felmondást.

Más jelentések is érkeztek a harcot megtagadó katonákról, Valentina Melnyikova, az Orosz Katonaanyák Bizottságának ügyvezető titkára elmondta, számos panasz és aggály hangzott el, amikor az első egységek hazatértek pihenni Ukrajnából.

Az orosz hadseregből engedély nélkül távozni bűncselekmény, amely börtönbüntetéssel sújtható. Ugyanakkor a szerződéses szolgálatot teljesítőknek törvényes joguk van felmondani a szolgálati jogviszony megszűnését követő tíz napon belül, a távozás okának indoklásával. Sokan a felmondási kérelem aláírásakor arra hivatkoznak, hogy nem járultak hozzá az Ukrajna elleni különleges hadműveletben való részvételhez.

Melnyikova elismerte, bár minden katonának van joga felmondani, a parancsnokok egy része visszautasíthatja a szándékukat, vagy megpróbálhatja megfélemlíteni a katonákat. Az Ukrán Hírszerző Igazgatóság arról számolt be, hogy akadnak olyan orosz egységek, amelyben a katonák 60-70 százaléka megtagadta a szolgálatot.

A jelenség elég erős, bár nem mondható tömeges jelenségnek; becslések szerint eddig mintegy ezren távoztak ezen a módon. Az orosz hadsereg a veszteségek pótlására továbbra is folytatja a toborzást, az új katonák gyakran a szegényebb, rosszabb kilátásokkal rendelkező régiókból érkeznek.

A háború kezdete óta orosz katonák ezrei haltak meg Ukrajnában; az ukrán fegyveres erők több mint 22 ezerre becsülik az orosz veszteségeket. Moszkva legutóbb március 25-én közölt hivatalos számokat, ekkor 1 351 katona halálát ismerték el.

A törvényjavaslatot beterjesztő Egységes Oroszország kormánypárt képviselői szerint a lépés lehetővé tenné, hogy a hadseregbe bevonják a 40 év fölötti, fontos szakértelemmel rendelkező tartalékosokat is.

A törvénytervezet jegyzetében meg is indokolták a javaslatot: „A nagy pontosságú fegyverek használatához, a fegyverek és katonai felszerelések működtetéséhez magas képzettségre van szükség. Az ilyen szakemberek általában a 40-es éveik elejére-közepére szerzik meg a szükséges készségeket.”

A jelenleg érvényben lévő rendelkezés szerint a 18-40 év közötti oroszok és a 18-30 éves külföldiek köthetnek elsőként szerződést a hadsereggel. Az Állami Duma alsóházának mai napirendjén szereplő törvénytervezet azonban teljesen feloldaná a rendelet felső korhatárát.

Szakértők szerint a korhatár eltörlésére leginkább azért lehet szükség, mert az elmúlt hónapok folyamatos és jelentős veszteségei miatt Oroszországnak nincs elég katonája ahhoz, hogy elérje a háborúban kitűzött céljait – számolt be róla a The Guardian.

Oroszország veszteségeit már az afganisztáni háborúéhoz hasonlítják, csakhogy az közel egy évtizedig tartott, amiben a hivatalos adatok alapján 15 ezer katonát vesztett a vörös hadsereg. Csakúgy, mint akkor, ez a szám az orosz-ukrán háborúban is jóval magasabb lehet.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosa (UNHCR) szokásos jelentésében megosztotta, a háború kezdete óta hány ember kényszerült elhagyni otthonát és ezzel együtt Ukrajnát is.

Az UNHCR legfrissebb adatai szerint a háború február 24-i kezdete óta több mint 6,5 millió (6 552 971) ember menekült el Ukrajnából, emellett pedig több mint 8 millió ember – Ukrajna háború előtti teljes lakosságának mintegy ötöde – kényszerült az országon belül keresni menedéket.

Az ENSZ menekültügyi szervezete még áprilisban módosította korábbi előrejelzését, legfrissebb becsléseik szerint pedig várhatóan 8,3 millió ember fogja elhagyni Ukrajnát a háború miatt.