Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett virtuális politikai fórumon kijelentette: Oroszország egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy bekapcsolódna egy olyan tárgyalási folyamatba, amely Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartásáról szólna.

Stoltenberg ugyanakkor hozzátette: az ukránokon múlik annak eldöntése, hogy mikor tartják megfelelőnek az időt a tárgyalások elkezdésére, és az is, hogy megállapodjanak a tárgyalások feltételeiről. A NATO-főtitkár hangsúlyozta: a legtöbb háború, és a legnagyobb valószínűséggel a mostani ukrajnai háború is a tárgyalóasztalnál ér véget.

Olaf Scholz is megpróbálta meggyőzni Vlagyimir Putyint

A Financial Times felidézi: Joe Biden amerikai elnök a múlt héten kifejezte készségét a tárgyalásokra Vlagyimir Putyinnal arról, hogy az orosz elnök hajlandó lenne-e véget vetni a háborúnak, Mark Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke pedig néhány hete szintén arról beszélt, hogy a télen alkalom nyílhat a tárgyalások megkezdésére Moszkvával.

Olaf Scholz német kancellár a napokban telefonon tárgyalt Putyinnal, akit felszólított arra, hogy mielőbb jusson olyan diplomáciai megoldásra, amelynek része az orosz erők kivonása Ukrajnából – áll a brit lap cikkében.

A Financial Times szerdai fórumán ugyanakkor a NATO-főtitkár kijelentette: Oroszország most láthatóan azzal próbálkozik, hogy legalább egy kis időre „valahogy befagyassza” a háborút, annak érdekében, hogy átcsoportosíthassa erőit és tavasszal megkísérelje egy nagyobb offenzíva elindítását.

Attól, hogy a háború véget ér, nem tér vissza a „normális viszony”

Jens Stoltenberg hozzátette: a helyzet paradoxona, hogy „minél inkább szeretnénk a békés, tárgyalásos megoldást, annál inkább sürgető feladat Ukrajna katonai segélyezése”.

Elmondta: a NATO már a háború előtt megpróbált kapcsolatba lépni Moszkvával a Putyin által felvetett biztonsági aggályok ügyében. Stoltenberg szerint azonban hosszú távra ható következményei lesznek annak, hogy Moszkva mégis az Ukrajna elleni offenzíva mellett döntött.

A NATO-főtitkár kijelentette: fel kell ismerni, hogy amikor az ukrajnai háború véget ér, az sem jelenti majd azt, hogy vissza lehet térni „valamiféle jó vagy normális viszonyhoz” Oroszországgal.

Stoltenberg szerint a NATO-nak hosszú ideig tartó nehéz viszonyrendszerre kell felkészülnie Oroszországgal, és ez azt jelenti, hogy befektetési forrásokat kell fordítania saját védelmére.

MTI

A háború kezdete óta közel ezer vállalat változtatta meg piaci pozícióját Oroszországban vagy Oroszországgal kapcsolatban, amely által néhányan teljes visszavonulást jelentettek be, és visszafogták a tevékenységüket.

Ezzel szemben mások csak felfüggesztették a jelenlétüket, vagy a tervezett beruházásaikat hagyták abba, miközben olyan cégek is vannak, akik a szokásos módon folytatták tovább a munkájukat, mintha mi sem történt volna.

Jeffrey Sonnenfeld, a Yale Egyetem professzora és csapata már a háború első napjaitól kezdve figyelemmel kíséri az orosz piacon tevékenykedő vállalatokat, amelyeket öt csoportba osztottak az eddigi nyilatkozataik vagy tetteik alapján.

A lista naponta frissül

Tehát külön csoportosítva jelennek meg azok a cégek, amelyek bármiféle korlátozás nélkül folytatják a tevékenységüket Oroszországban, valamint azok, akik szintén emellett döntöttek, de új fejlesztésbe nem fektetnek be.

Illetve azok, amelyek valamilyen szinten csökkentették a tevékenységüket, s végül azok, amelyek felfüggesztették vagy teljesen meg is szüntették az orosz piacon való működésüket – derül ki a Napi.hu beszámolójából.

Az Ekonomicsna Pravda is szemlézte ezt a listát, amely naponta frissül, s ez alapján kiderült, hogy eddig 320 cég – köztük a British American Tobacco, a Cisco és a Deutsche Telekom – fordított hátat Oroszországnak, miután megszállta Ukrajnát.