Jens Stoltenberg: nincsenek meg a békés rendezés feltételei Ukrajnában
A NATO főtitkára szerint ugyanakkor így is a tárgyalásos megoldás a háború legvalószínűbb kimenetele.
Brüsszel, 2022. október 13.
Jens Stoltenberg NATO-fõtitkár sajtóértekezletet tart a NATO védelmi minisztereinek második napi tanácskozását követõen a szervezet brüsszeli székházában 2022. október 13-án.
MTI/EPA/Stephanie Lecocq Jens Stoltenberg a Financial Times című londoni üzleti napilap által szervezett virtuális politikai fórumon kijelentette: Oroszország egyelőre nem mutatja a jelét annak, hogy bekapcsolódna egy olyan tárgyalási folyamatba, amely Ukrajna szuverenitásának és területi épségének tiszteletben tartásáról szólna.
Stoltenberg ugyanakkor hozzátette: az ukránokon múlik annak eldöntése, hogy mikor tartják megfelelőnek az időt a tárgyalások elkezdésére, és az is, hogy megállapodjanak a tárgyalások feltételeiről. A NATO-főtitkár hangsúlyozta: a legtöbb háború, és a legnagyobb valószínűséggel a mostani ukrajnai háború is a tárgyalóasztalnál ér véget.
Olaf Scholz is megpróbálta meggyőzni Vlagyimir Putyint
A Financial Times felidézi: Joe Biden amerikai elnök a múlt héten kifejezte készségét a tárgyalásokra Vlagyimir Putyinnal arról, hogy az orosz elnök hajlandó lenne-e véget vetni a háborúnak, Mark Milley tábornok, az amerikai fegyveres erők vezérkari főnöke pedig néhány hete szintén arról beszélt, hogy a télen alkalom nyílhat a tárgyalások megkezdésére Moszkvával.
Olaf Scholz német kancellár a napokban telefonon tárgyalt Putyinnal, akit felszólított arra, hogy mielőbb jusson olyan diplomáciai megoldásra, amelynek része az orosz erők kivonása Ukrajnából – áll a brit lap cikkében.
A Financial Times szerdai fórumán ugyanakkor a NATO-főtitkár kijelentette: Oroszország most láthatóan azzal próbálkozik, hogy legalább egy kis időre „valahogy befagyassza” a háborút, annak érdekében, hogy átcsoportosíthassa erőit és tavasszal megkísérelje egy nagyobb offenzíva elindítását.
Attól, hogy a háború véget ér, nem tér vissza a „normális viszony”
Jens Stoltenberg hozzátette: a helyzet paradoxona, hogy „minél inkább szeretnénk a békés, tárgyalásos megoldást, annál inkább sürgető feladat Ukrajna katonai segélyezése”.
Elmondta: a NATO már a háború előtt megpróbált kapcsolatba lépni Moszkvával a Putyin által felvetett biztonsági aggályok ügyében. Stoltenberg szerint azonban hosszú távra ható következményei lesznek annak, hogy Moszkva mégis az Ukrajna elleni offenzíva mellett döntött.
A NATO-főtitkár kijelentette: fel kell ismerni, hogy amikor az ukrajnai háború véget ér, az sem jelenti majd azt, hogy vissza lehet térni „valamiféle jó vagy normális viszonyhoz” Oroszországgal.
Stoltenberg szerint a NATO-nak hosszú ideig tartó nehéz viszonyrendszerre kell felkészülnie Oroszországgal, és ez azt jelenti, hogy befektetési forrásokat kell fordítania saját védelmére.
MTI
