Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter török kollégájával, Mevlut Cavusogluval folytatott megbeszélést, amelyről szerdán egy sajtótájékoztató keretében számolt be a nyilvánosságnak – írta cikkében a TASS.

Hangsúlyozta ugyanakkor, továbbra is Kijev makacssága a fő probléma az ukrán kikötők aknamentesítésével kapcsolatban.

Zelenszkij elnök nemrégiben arra figyelmeztetett, 75 millió gabona rekedhet Ukrajnában őszig, ha nem sikerül feloldani a fekete-tengeri kikötőket érintő orosz blokádot. Ukrajna a világ egyik legnagyobb gabonaexportőrének számít, a fokozódó hiány pedig éhínséggel fenyegeti az afrikai országokat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tagadta, hogy Moszkva gátolná az ukrán kikötőket az exportban, és a nyugati országok „blöffjének” nevezte az erről szóló híreket.

Az orosz rezsim stratégiája megbukott, nem sikerült megdöntenie az ukrán kormányt, és nem sikerült megosztania a NATO és az EU-tagállamokat, e két szövetség még soha nem volt ilyen szoros egységben, mint most – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke kedden, az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

 Az EU kül-, biztonság- és védelmi politikájával kapcsolatos jelentésről szóló vitában a biztos úgy fogalmazott: a holnap Európája az ukrán harcmezőkön fog eldőlni, ennek tudatában az Európai Unió példátlan mértékű, 2 milliárd eurós támogatást biztosított az ukrán haderőnek, és elfogadta történelme legnagyobb szankciós csomagját.

Mint mondta, az Ukrajna elleni orosz támadás megmutatta, hogy erősebb EU-ra van szükség a védelem és biztonság területén, mivel az agresszió támadást jelent a demokratikus világ ellen és fenyegeti a globális biztonságot. Véleménye szerint, az uniós védelmi erőket kell elsősorban fejleszteni, ezekbe nemcsak többet, de jobban is be kell fektetni forrásokat.

Dombrovskis felhívta a figyelmet, hogy 2009 és 2018 között az EU 160 milliárd eurós beruházási hiányt könyvelt el, és 44 milliárd euróval kevesebbet fektetett be a védelempolitikába, mint kellett volna. Hozzátette: a közös védelmi beruházások még mindig túl alacsonyak, jóval elmaradnak az erőforrások összevonásáról szóló uniós védelmi egyezményben meghatározott 35 százalékos kollektív referenciaértéktől.

Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője felszólalásában kiemelte: „az EU messze van attól, hogy stratégiai autonómiát valósítson meg, továbbra is harmadik partnerekre hagyatkozik, és egyetlen tagállam vétójának esett foglyul”.

Véleménye szerint a világ legfejlettebb demokráciái a jogállamiság elveit követik, ennek védelmére viszont még mindig nincsenek eszközök az EU-ban. Cseh Katalin hangsúlyozta: a múlt heti uniós csúcson egyetlen tagállam, Magyarország „túszul ejtette” a többi 26 tagországot, az orosz agresszióra pedig az egyetlen megoldás szerinte az egyöntetű döntéshozatal eltörlése lenne az uniós tagállamok kormányait tömörítő Tanácsban.

(MTI)

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője rendszeresen tart tájékoztatót a sajtó munkatársai számára, ahol nemrégiben elismételte, az orosz és ukrán elnökök találkozójának „produktívnak és jól előkészítettnek” kell lennie.

Peszkov a küszöbön álló élelmiszerválságról is beszélt, mondván, a nyugati szankciókat fel kell oldani, hogy az orosz gabonát a nemzetközi piacokra szállíthassák. Hozzátette, erről jelenleg nem folynak „érdemi megbeszélések”.

A Kreml szóvivője arról is beszámolt, hogy Oroszországnak nincs oka elmulasztani adósságainak törlesztését, mivel az országnak nehézséget okozna a kamatok kifizetése.

Az ország devizatartalékainak csaknem felét befagyasztó szankciókat tette felelőssé azért, amiért „Oroszországot mesterséges, ember által előidézett adósságtörlesztésbe taszították” – olvasható a The Guardian cikkében.

Zelenszkij ukrán elnök hetek óta jelzi, hogy szemtől szemben akar tárgyalni Putyinnal, mivel szerinte ő az a személy, aki leállíthatná a több mint három hónapja zajló háborút. Az orosz elnök egyelőre nem bólintott rá az eseményre.

Ukrajna korábban arról számolt be már legkevesebb több mint 30 ezer orosz katona esett el a háborúban, ami rengeteg, tekintve, hogy három hónap telt el. Az ukránok vesztesége is óriási, ráadásul ott legalább ennyi civil áldozattal is lehet számolni.

A pontos számokra talán soha nem derül fény, de a háborút követő népszámlálás tisztább képet adhat arról, hogy milyen véres is volt ez a háború. Miközben az oroszok arról számoltak be, hogy az ukránok már orosz területeket is lőnek amerikai fegyverekkel, Ukrajna elnöke Vlagyimir Putyinnal akar tárgyalni.

A fronton pokoli a helyzet, napi szinten sok katona veszíti életét, és a beszámolók szerint az oroszoknak már elegük van a háborúból. Jól mutathatja mindezt az is, hogy a hírek alapján ötpercenként meghal egy orosz katona a háborúban.

Erről Szerhij Bratcsuk, az Odesa regionális katonai adminisztráció szóvivője számolt be az egyik Facebook üzenetében, amit a The Independent is megírt. Ha ez igaz, akkor az még inkább megmutathatja, hogy milyen súlyos a helyzet Ukrajnában.

Oroszország azonban kitart, és folytatja az akcióját, nemrég azt mondták, hogy addig fognak harcolni, amíg nem teljesítik a küldetésüket. Hogy ez pontosan mit is jelent, valószínűleg csak nagyon kevesen tudhatják.