Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az oroszok arra készülnek, hogy lebontják a Donyeck megyei Mariupol bevezető útjánál álló, betonból készült ukrán városnevet, amelyet orosz nyelvűre akarnak kicserélni – közölte kedden az ukrán városi tanács a Telegram üzenetküldő alkalmazáson.

A betonból készült városnévfelirat egyedül az „i” betű írásában különbözik az orosz nyelvű változattól, az ukrán nyelvben ugyanis nem cirill hanem latin „i” betűvel írják a település nevét. Ezenfelül a betűk az ukrán nemzeti zászló színeire, azaz kék-sárgára vannak festve.

A város tanács, alátámasztandó állítását, videofelvételt tett közé, amelyen nem megnevezett és nem látható férfi beszél a feliratnál állva oroszul arról, hogy „ma kezdődik a felirat elbontása”, az építménynél pedig munkások léthatók egy munkagéppel. A férfi közli a felvételen, hogy „orosz város normális orosz nevére javítják” a feliratot.

A város törvényesen megválasztott tanácsa hozzáfűzte, hogy „miközben a megszállók a felirat ukrán-mentesítésével foglalkoznak, Mariupolban az emberek éheznek, a városban még mindig nincs ivóvíz, áram és gáz, s járványveszély fenyeget”. A városban kolerajárvány veszélye fenyeget. Az Ukrajinszka Pravda hírportál emlékeztetett arra, hogy az orosz hadsereg május 20-án vette át az ellenőrzést Mariupol egésze fölött.

Közben az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében arról számolt be, hogy az orosz hadsereg változatlanul ostromolja Kelet-Ukrajnában Szeverodonecket, a déli országrészben viszont Herszon megyében ukrán harci helikopterek mértek csapást az orosz erőkre, valamint repülőgépek Mikolajiv megyei orosz lőszerraktárakra.

A kijevi katonai vezetés legfrissebb, keddi összesítése alapján eddig hozzávetőlegesen 31 360 orosz katona esett el. Az ukrán erők megsemmisítettek 212 orosz repülőgépet, 177 helikoptert, 13 hadihajót, 1390 harckocsit, 3416 páncélozott harcjárművet, 694 tüzérségi és 96 légvédelmi rendszert, valamint 207 rakéta-sorozatvetőt.

(MTI)

A háttérben folyamatosan dolgoznak a különböző nyomozócsapatok az orosz háborús bűnös felkutatásában. Rengeteg bizonyítékról beszél Ukrajna, és egyes katonákat már el is ítéltek, akik sok évig lesznek börtönben.

Nem sokkal azután, hogy február végén Vlagyimir Putyin elindította az orosz inváziót, olyan jelentések kerültek felszínre, miszerint az orosz erők szexuális erőszakot követnek el. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is reagált ezekre a jelentésre, amik szerint az orosz erők háborús fegyverként használják a szexuális erőszakot.

A tanács elnöke egyértelművé tette, hogy a szexuális erőszak háborús bűncselekménynek minősül, és egyúttal egy emberiség ellen elkövetett bűncselekményről van szó. „A kínzás, a terror és az elnyomás taktikája.” – idézi a The Guardian.

Michel szégyenteljesnek nevezte ezen cselekedeteket egy szégyenteljes háborúban. Hangsúlyozta, napvilágra kell hozni ezeket a bűncselekményeket, és el kell ítélni a kegyetlen elkövetőket.

Több mint száz nappal az ukrajnai invázió kezdete után egyre világosabban látszik Kína stratégiája a konfliktussal kapcsolatban; bár nem kíván Oroszországhoz hasonló fényben feltűnni, a háború elmélyítette Peking bizalmatlanságát a Nyugattal szemben.

Kína hangvétele kezdetben pártatlan volt, az elmúlt hetekben azonban közvetlenül szembeszállt a NATO-val és a nyugati szankciókkal, „pénzügyi terrorizmusnak” és „gazdasági fegyverkezésnek” nevezve azokat. A pesszimizmust tovább fokozták az Egyesült Államok és szövetségeseinek erőfeszítései többek között Tajvan nemzetközi elismertségének növelése érdekében.

Hozzátette, az új világrendben kialakuló bipolarizáció nem Kína javára billen, amit a kínai vezetés is megérzett. Nem sokkal az invázió kezdete után Peking átfogó „stressztesztet” rendelt el, hogy tanulmányozza, milyen következményekkel járna, ha a Nyugat az oroszok ellen hozott szankciókat hozna az országgal szemben, a kulcsfontosságú kormányzati ügynökségektől pedig vészterveket kértek arra az esetre, ha ez a forgatókönyv lépne életbe.

Miközben Peking kapcsolata Moszkvával tovább erősödik, hamar elhallgattatják azokat, akik a hivatalostól eltérő álláspontot fogalmaznak meg, rámutatva arra, Kínának konkrét lépéseket kellene tennie Putyinnal szemben – olvasható a The Guardian cikkében.

Liu Yawei, az atlantai székhelyű Carter Központ vezető tanácsadója szerint ennek egyik oka, hogy sokak szerint „ha Kína támogatná is az Egyesült Államokat Oroszország elítélésében és szankcionálásában, a kétoldalú kapcsolat alapjai nem változnának”, Anthony Blinken múlt heti beszéde pedig arra utal, hogy az amerikai állam Kínát tekinti végső kihívójának.

A kölcsönös bizalmat tovább rombolja, hogy Peking szerint az Egyesült Államok végső soron hasznot húz Ukrajna szenvedéseiből, és úgy véli, az orosz-ukrán konfliktus Putyin „ellencsapása” a Nyugat Oroszország feldarabolására irányuló terve ellen.