Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Kína továbbra sem küld fegyvereket Oroszországnak, amitől a háború első felében még az USA is tartott, A kínai vezetés a béke fontosságát hangsúlyozza, ugyanakkor nem hozott szankciókat az oroszokkal szemben, ellentétben a Nyugattal.

Kínának óvatosan kell lépkednie, mert hiába hatalmas, Európa számára is fontos piac, ugyanakkor az oroszok kezeit sem engednék el. Olyannyira nem, hogy a két ország megnyitott egy határhidat, amivel még inkább közelebb kerülhetnek egymáshoz.

Erről a Sky News számolt be a Ria hírügynökségnek keresztül, mely részleteket is közölt. A híd az Amur folyó felett húzódik, alig több mint egy kilométer hosszú, és a kínai Heihe városát köti össze az orosz Blagovescsenszkkel.

A híd megépítése jelentős költségekkel járt, 19 milliárd rubelről van szó, azaz 276 millió fontról. Az orosz hatóságok szerint a híd fő célja, hogy a kereskedelem fellendítésével közelebb hozza egymáshoz Moszkvát és Pekinget.

A Kreml azt mondja, különleges és szimbolikus jelentőséggel bír a híd, míg Kína minden területen szeretné elmélyíteni a gyakorlati együttműködését Oroszországgal. A hivatalos tájékoztatás szerint a kétoldalú megállapodás által éves szinten több mint egymillió tonna áru cserélhet gazdát.

A 28 éves Aiden Aslint és a 48 esztendős Shaun Pinnert a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogták el még áprilisban, és azzal vádolták őket, hogy zsoldosként harcoltak ukrán fegyveres alakulatokban. Ugyanezen vád alapján a donyecki bíróság halálra ítélt egy Szaaudun Brahim nevű marokkói állampolgárt is.

Liz Truss brit külügyminiszter a Twitter portálon csütörtök este megjelent bejegyezésében közölte, hogy mélységesen elítéli az „oroszok megbízottjai” által Kelet-Ukrajnában fogva tartott két brit elleni ítéletet.

Truss leszögezi, hogy Aiden Aslin és Shaun Pinner hadifogoly, és az ellenük hozott „álítéletnek” semmiféle jogi érvényessége nincs. A miniszter közölte azt is, hogy a brit kormány minden lehetséges módon támogatja Aiden Aslint és Shaun Pinnert.

Nem sokkal korábban a londoni miniszterelnöki hivatal szóvivője is kijelentette, hogy a két brit hadifogolynak számít, a genfi megállapodás alapján megilleti őket a hadviselő feleknek kijáró mentesség, és így nem lehet büntetőeljárást indítani ellenük azon a címen, hogy ellenséges tevékenységben vettek részt.

A Downing Street illetékese közölte: London folytatja az együttműködést az ukrán hatóságokkal mindazon brit állampolgárok szabadlábra helyezésének elérése végett, akik az ukrán fegyveres erők kötelékében szolgálnak és hadifogolyként tartják őket fogva.

Hozzátette: a hadifoglyokat a nemzetközi jog alapján nem használhatják fel politikai célokra. Pinner egy korábbi interjúban, amelyet a Sky News brit kereskedelmi hírtelevíziónak adott, elmondta, hogy kilenc évet szolgált a brit hadseregben, ukrán felesége van és 2018 óta él Ukrajnában.

Robert Jenrick, Aslin nagy-britanniai lakóhelyének alsóházi képviselője a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: Aslin brit-ukrán kettős állampolgár, aki még az Ukrajna ellen indított orosz invázió előtt csatlakozott „normál eljárással” az ukrán fegyveres erőkhöz.

Aiden Aslinnek ukrán menyasszonya van és 2018-ban lett az ukrán haditengerészet tagja. Jenrick szerint mindkét brit állampolgárt koholt vádak alapján ítélték el, és mindkettőjüket az első adandó alkalommal, esetleg fogolycsere keretében szabadon kell engedni.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök február végén, néhány nappal a háború kitörése után közölte, hogy Ukrajna önkéntesekből álló alakulatot hoz létre olyan külföldiek számára, akik készek csatlakozni az ukrán hadsereghez az orosz invázió elleni harcban.

Liz Truss brit külügyminiszter röviddel Zelenszkij kijelentése után, a BBC televíziónak nyilatkozva úgy fogalmazott: az emberek egyéni döntésén múlik, hogy csatlakoznak-e egy ilyen alakulathoz.

„Ha lesznek, akik úgy döntenek, hogy ezt a küzdelmet segítik, én támogatom őket e döntésükben” – tette hozzá. Trusst e kijelentéséért azóta saját kormányának más tagjai és a brit hadsereg vezetői részéről is alig burkolt bírálatok érték.

Ben Wallace brit védelmi miniszter nem sokkal Liz Truss nyilatkozata után, egy londoni kereskedelmi rádiónak adott interjúban úgy fogalmazott, hogy „vannak ennél jobb módszerek is” az ukrajnai biztonság támogatására azok számára, akik nem részesültek megfelelő kiképzésben és nem szereztek katonai tapasztalatokat a brit hadseregben.

Sir Tony Radakin tengernagy, a brit fegyveres erők vezérkari főnöke néhány nappal később a BBC televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy a brit haderő professzionális tagjai szerint „nem lenne feltétlenül észszerű cselekedet” brit állampolgárok közvetlen harci részvétele az ukrajnai háborúban.

MTI

Ukrajna minden eddiginél nehezebb helyzetben van, és legutóbb ők maguk ismerték el, hogy a frontvonalakon vesztésre állnak. Az ukránok szerint az oroszok ágyútöltelékként küldik előre a katonáikat, akik közül már több mint 30 ezren halhattak meg az elmúlt három hónapban.

Az ukrán katonák is tömegével esnek el, miközben az orosz haderő szinte már mindent bevet a frontokon, hogy övék legyen a donbaszi terület. Ehhez megvannak a szükséges eszközeik, és jelenleg úgy tűnik, nyerésre állnak.

A The Guardian legutóbb arról számolt be, hogy az orosz védelmi minisztérium legutóbbi tájékoztatása szerint az oroszok legutóbb többek között egy MiG-29-est és egy Szu-25-öst is kilőttek, mellettük öt olyan drónnal, amik az ukránokhoz köthetőek.

A dnyipro-i katonai repülőtéren pedig rakétákkal semmisítettek meg felszereléseket, amiket az ukrán légierő használt volna. Az orosz védelmi minisztérium hozzáteszi, ezen rövid idő leforgása alatt több mint 500 újabb ukrán harcossal végeztek.

A lista alapján 11 olyan raktárat robbantottak fel, amikben rakétákat, tüzérségi fegyvereket, lőszereket, illetve üzemanyagot tároltak. Sőt, az általuk elfoglalt Jarovaya és Studenok településeken 224 robbanóeszközt, köztük 66 páncéltörő aknát távolítottak el öt négyzetkilométernyi területen.

Csütörtökön a Pentagon közzétett egy adatlapot, amely megemlíti, hogy az elmúlt 20 évben az Egyesült Államok 46 különböző civil laboratóriumnak, egészségügyi létesítménynek és betegségdiagnosztikai központnak nyújtott támogatást Ukrajnában.

A Pentagon állításai a most elhíresült ukrajnai biolaboratóriumokkal való együttműködés állítólag békés jellegéről csak megerősítik, hogy az USA veszélyes globális katonai biológiai programot folytatott a kelet-európai országban – mondta pénteken a TASZSZ-nak Irina Jarovaja, az orosz Állami Duma alelnöke, aki társelnöke az ukrajnai biológiai laboratóriumok működését vizsgáló parlamenti bizottságnak.

„A Pentagon információi nem hagynak kétséget afelől, hogy az USA veszélyes globális katonai biológiai projektjéről van szó” – mondta. 

A törvényhozó biztos benne, hogy miközben titkosnak minősített információk állításai mögé bújik, „a Pentagon katonai biológiai hírszerző hálózatot és katonai biológiai kísérleti terepet hozott létre”.

A törvényhozó szerint a vírusok és kórokozók felhasználásával az USA „nemcsak a dollár dominanciáját és más országok gazdasági függőségét kívánja exponenciálisan növelni, a Pentagon közvetlenül emberek millióinak életét akarja irányítani, egész nemzeteket és országokat akar kiiktatni”. 

„A közös cél itt az, hogy ne engedjük megvalósulni ezt a tervet, mert ez halálos az egész világra nézve” – hangsúlyozta a duma helyettes szóvivője.

Csütörtökön a Pentagon közzétett egy adatlapot, amely megemlíti, hogy az elmúlt 20 évben az Egyesült Államok 46 különböző civil laboratóriumnak, egészségügyi létesítménynek és betegségdiagnosztikai központnak nyújtott támogatást Ukrajnában. Washington azt állítja, hogy ennek az együttműködésnek „békés” céljai voltak.

Korábban az Állami Duma és a Föderációs Tanács határozatot fogadott el arról, hogy parlamenti vizsgálatot folytatnak az ukrajnai biológiai laboratóriumokkal kapcsolatban, valamint hogy közös bizottságot hoznak létre a vizsgálathoz. A 14 törvényhozóból és 14 szenátorból álló bizottságot Jarovaja és Konsztantyin Koszacsov, a Föderációs Tanács elnökhelyettese közösen vezeti.

Mint Jarovaja korábban megjegyezte, a bizottság munkájának eredménye egy dosszié kell legyen, amelyet Putyin elnöknek, az orosz kormánynak és a nemzetközi szervezeteknek küldenek el. 

Elmondása szerint a dosszié tartalmazni fog minden szükséges bizonyítékot, amelyben „minden ok-okozati összefüggést megállapítanak, minden fenyegetést és kihívást azonosítanak, és minden érintett szervezetet, nemzetközi jogi személyt és tisztviselőt feltárnak”.