Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Luhanszki Népköztársaság belügyminiszterének egyik segédje, Vitalij Kiszelev azt állította, miszerint közel 1200 főt, köztük mintegy 127 gyermeket rejtegetnek az ukrán erők a szeverodonyecki vegyi üzemben, hogy emberi pajzsként használhassák fel őket.

Majd kifejtette, hogy az ártatlanok számát 1000 és 1200 fő közötti számra becsüli, akiket akaratuk ellenére, már jó ideje túszként tartanak fogva az erőmű területén, miközben földalatti bunkerekben és folyosókon vannak elzárva, ahol nincs víz, élelem és gyógyszerek.

Ukrajna kedden arra kérte Oroszországot, hogy biztosítson humanitárius folyosót a civilek számára, akiket az Azot üzemből Liszicsanszkba, a még ukrán ellenőrzés alatt álló területre menekítenének – derül ki a TASS beszámolójából.

Ennek kapcsán Kiszelev hangsúlyozta, hogy az ukrán erők fedezékként akarják használni a civileket, hogy így ők is elmenekülhessenek a gyár területéről, valamint feltehetőleg 2500 fő rejtőzhet a szeverodonyecki ipari övezetben, akiknek legalább a negyede külföldi zsoldos lehet.

Mihail Mizsincev, az orosz nemzeti védelmi irányítóközpont vezetője közölte, miszerint az orosz hadsereg és a Luhanszki Népköztársaság milíciája szerdán humanitárius folyosót nyit a civilek számára, hogy elhagyhassák az Azot üzemet, majd Szvatovoba telepítsék ki őket.

A folyosó június 15-én 8 órától lesz nyitva, a helyszínen munkálkodó erők pedig garantálják a civilek biztonságos evakuálását, akiket humanitárius konvojokkal fognak ideiglenes szállásközpontokba szállítani.

Az elmúlt napokban Ukrajna ismét egyre többször kért nehézfegyvereket a Nyugattól, miután nehéz helyzetben vannak az orosz túlerővel szemben. Ha csak a tüzérséget nézzük, akkor Oroszország legalább tízszeres túlerővel rendelkezik, ami több mint jelentős különbség.

Emiatt rengeteg kárt okoznak az infrastruktúrákban, miközben egyre több ukrán harcos veszíti életét. Az elmúlt 24 órában sem volt ez másképp, az oroszok beszámolója szerint újabb sikereket értek el a fronton, miközben egy fontos lőszerraktárat is a levegőbe tudtak repíteni.

Ukrajna ezzel egy időben azt mondja, a kért fegyverek 10%-át kapták meg a Nyugattól, és az általuk közölt listán hatalmas mennyiségek szerepelnek, kezdve azzal az 500 tankkal, amit az orosz erők ellen fordítanának.

A NATO továbbra sem tervez katonákat küldeni Ukrajnába, de abban egyetértenek a tagok, hogy szükségessé vált a keleti szárny megerősítése, illetve a főtitkár több nehézfegyvert adna az ukránoknak.

Az ukrán hadseregnek azonban ez csak akkor segítene igazán, ha jelentős mennyiségű fegyvert szállítanának nyugati partnerek. Minden egyes percben egyre messzebbre kerülnek attól, hogy legyőzzék Oroszországot, akik látván az ukránok helyzetét, és azt, hogy a Nyugat nem küld nagyobbnál nagyobb mennyiségű nehézfegyvereket, feljebb kapcsoltak.

A The Guardian az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva azt írja, az orosz erők az elmúlt 24 órában többek között egy olyan lőszerraktárat is megsemmisített, amiben NATO-tagok által biztosított fegyverek voltak, köztük 155 mm-es M777-es howitzerekkel.

Ez pedig újabb súlyos veszteség Ukrajna neve mellett, hiszen többek között ezekből a lövegekből is sokkal többre lenne szükségük. Emellett az ukrán légierő repülőgép-felszerelését is felrobbantották a voznyeszenszki katonai repülőtéren.

A Sky News azt írja, hogy a felrobbantott lőszerraktár a nyugati területen volt Lviv régiójában. A rakétacsapást állítólag szerda kora reggelre időzítették, de egy Szu-25-öst is kilőttek, illetve több mint 300 emberrel végeztek, akik az ukrán fegyveres erőknél szolgáltak.

Szintén sikeres akciót hajtottak végre több vasútállomáson, ahol az Egyesült Államoktól és európai országoktól kapott fegyvereket és katonai felszereléseket tároltak. Moszkva szerint a lőszerek egy részét az M777-es haubikokhoz akarták felhasználni.

Szövetségünk tagjai egyetértenek abban, hogy még nagyobb készenlétre, és fegyveres képességeink megerősítésére van szükség a keleti határokon – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kedd esti hágai sajtónyilatkozatában.

Stoltenberg informális egyeztetést tartott a holland fővárosban Dánia, Lengyelország, Lettország, Románia, Portugália, Hollandia és Belgium vezetőivel a hónap végén Madridban tartandó szélesebb körű NATO-csúcstalálkozó előtt. A főtitkár hangsúlyozta: a szövetségeseknek továbbra is, mind rövid és hosszú távon erőteljesen támogatniuk kell Ukrajnát.

Leszögezte, hogy többet kell befektetni a védelembe, a NATO közös finanszírozásba, hozzátéve, hogy a csúcstalálkozón új stratégiai koncepciót is elfogadnak a szövetséges országok vezetői. Mint mondta, ez a dokumentum „értékelést ad a megváltozott biztonsági környezetről, és megerősíti a szövetség alapvető értékeiket illetve feladataikat. „Ez lesz a NATO jövőjének tervezete” – tette hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a nagy hatótávolságú fegyverek biztosításával kapcsolatos keddi felhívására reagálva Stoltenberg úgy vélekedett, hogy Kijevet több nehézfegyverzettel kellene ellátni.

A főtitkár elmondta továbbá, hogy a hágai találkozón a résztvevők megvitatták Finnország és Svédország történelmi jelentőségű NATO-csatlakozási kérelmét. Véleménye szerint a csatlakozás biztonságosabbá fogja tenni a két észak-európai országot, és tagságukkal a NATO is erősebbé válik.ű

(MTI)

Joe Biden, az USA elnöke teljes vállszélességgel támogatja Ukrajnát, több nagyobb fegyvercsomagot is küldött nekik. Legutóbb azonban azt mondta, Ukrajna elnökét hiába figyelmeztették az orosz invázió előtt, Zelenszkij mintha nem akarta volna meghallani ezt.

Ukrajna nem sokkal később reagált Biden szavaira, és kategorikusan tagadták, hogy erről lett volna szó. Mindeközben az USA első embere arról beszélt, hogy ideiglenes silókat építenek az ukrán határ mentén, többek között Lengyelországban, hogy ezzel is segítsék a gabonaexportot.

A The Guardian a Reuters hírügynökségre hivatkozva számolt be arról, hogy Biden szorosan együtt fog működni az európai partnerekkel a 20 millió tonna elzárt gabona kimenekítésében Ukrajnából.

A fő cél az, hogy minél hamarabb kihoznák a gabonát, amivel csökkenteni tudják az élelmiszerek árát. Biden szerint a Fekete-tengeren keresztül nem lehet kijuttatni a gabonát, miután ott vannak az orosz hajók, így fennáll annak a veszélye, hogy történik valami.

Emiatt silókat fognak építeni Ukrajna határainál, és ez egy járható út lehet. Arra is fény derült, hogy vasúton keresztül történne a gabona szállítása, de Biden megjegyezte, hogy az ukrán vasút eltér az európai verziókhoz képest, emiatt a gabonát a határon át kell rakodni más vonatokra.

A terv az, hogy a vasúti kocsikból az új silókba tennék át a gabonát, majd azok végül európai tehervagonokba kerülnek, hogy kijuttassák azokat az óceánra, és a világ másik felére szállítsák, ahol nagy szükség van rájuk. „Ez azonban időbe telik.” Az Oroszország által kidobott tengeri aknák miatt még mindig 84 külföldi hajó vesztegel az ukrán kikötőkben, sokuk gabonával a fedélzetén.