Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Az orosz külügyminiszter szerint Oroszország nem hajtott végre inváziót Ukrajna ellen. Szergej Lavrov a BBC brit közszolgálati televíziónak adott, csütörtökön sugárzott interjúban megismételte azt a hivatalos orosz álláspontot, hogy Moszkva „különleges hadműveletet” hirdetett meg.

Lavrov szerint Oroszország azért indította ezt a hadműveletet, mert semmiféle egyéb módon nem tudta elmagyarázni a Nyugatnak, hogy Ukrajna „bevonszolása a NATO-ba bűncselekménnyel érne fel”.

Az orosz külügyminiszter megismételte azt a vádat is, hogy Ukrajnában nácik tevékenykednek. A BBC-riporter felvetette, hogy egy nemrégiben kiadott ENSZ-jelentés szerint orosz katonák Csernihiv térségében 360 lakost, köztük 74 gyermeket és öt, fogyatékkal élő embert 28 napig tartottak fogva egy iskola alagsorában, ahol sem víz, sem mellékhelyiség nem volt, és ezalatt tíz idős ember meghalt.

Arra a kérdésre, hogy ez is az ukrajnai nácik elleni küzdelem része volt-e, Szergej Lavrov úgy fogalmazott: mindez nagyon sajnálatos, de a nemzetközi szervezetek tisztviselői, köztük az ENSZ emberi jogi főbiztosa, a világszervezet főtitkára és más ENSZ-illetékesek is nyugati nyomás alá kerültek, és nagyon gyakran a Nyugat által terjesztett álhírek felhangosítására használják őket.

Arra a kérdésre ugyanakkor, hogy ezek szerint „Oroszország makulátlanul tiszta-e ebben az ügyben”, Lavrov nemmel válaszolt, mondván: „Oroszország az, ami, de nem szégyelljük megmutatni, hogy kik vagyunk”.

Szergej Lavrov az interjúban kijelentette: a BBC sem tárta fel, hogy mi zajlott a kelet-ukrajnai térségben, ahol az ukrán fegyveres erők nyolc évig lőtték a civil lakosságot. A „Donyecki Népköztársaság” nevű – csak Oroszország által elismert – szakadár kelet-ukrajnai terület legfelsőbb bírósága által nemrégiben halálra ítélt két brit állampolgár ügyéről az orosz külügyminiszter azt mondta: egyáltalán nem érdekli, hogy a Nyugatnak mi a véleménye erről, őt csak a nemzetközi jog érdekli, és a nemzetközi jog alapján a zsoldosokra nem vonatkoznak a hadviselő feleket megillető jogosultságok.

Arra a felvetésre, hogy a két brit, a 28 éves Aiden Aslin és a 48 esztendős Shaun Pinner – akiket a dél-ukrajnai Mariupol kikötővárosban fogtak el még áprilisban – nem zsoldos, hanem az ukrán fegyveres erők kötelekében szolgált, Lavrov azt mondta, hogy ennek eldöntése a bíróság feladata.

Hozzátette: meggyőződése, hogy a „Donyecki Népköztársaság” bírósága, amely eljárt ebben az ügyben, független bírói testület. Arra a kérdésre, hogy miként jellemezné a brit-orosz viszonyt, az orosz külügyminiszter kijelentette: nem hiszi, hogy maradt volna bármiféle mozgástér a kétoldalú kapcsolatokban, miután Boris Johnson brit miniszterelnök és Liz Truss külügyminiszter nyíltan arról beszél, hogy le kell győzni, térdre kell kényszeríteni Oroszországot. „Hát akkor nosza, próbálják meg” – tette hozzá Lavrov. Az orosz külügyminiszter szerint Nagy-Britannia politikai ambíciói kedvéért újból saját népének érdekeit áldozza fel, miután politikusai semmi másra nem gondolnak, csak a következő választásokra.

(MTI)

Ukrajna az elmúlt hetekben ismét egyre többször kért fegyvert a Nyugattól, de igazán nagy szállítmányokról nem érkezett hír. Azelőtt az USA heti rendszerességgel jelentette be a nagyobbnál nagyobb fegyvercsomagokat, majd következett egy kis szünet.

Amikor Ukrajna már erősen kezdett kifogyni a lőszerekből és a fegyverekből, miközben azt mondták, az orosz tűzerő tízszeresére nőtt, Joe Biden amerikai elnök bejelentette, jön az 1 milliárd dolláros fegyvercsomag Ukrajna részére.

Ezekkel a fegyverekkel ismét kellemetlenséget tudnak majd okozni az orosz erőknek, akik azonban így is túlerőben vannak. Az ukránok többek között FGM–148 Javelin típusú vállról indíthat páncéltörő rakétát is használnak.

Igen könnyű a használata, és cserébe nagyon pontos lövéseket lehet leadni vele az infravörös önirányítású rendszer segítségével. Maga a fegyver nem új, a 90-es évek közepén kezdték meg a sorozatgyártását, és először 1996-ban vetették be.

Az alább látható videóban pontosan egy ilyen fegyvert nézhetünk meg működés közben. Miután az ukránok elsütötték a páncéltörőt, futásnak eredtek, mert azonnal lőni kezdtek rájuk a közelben tartózkodó orosz erők.

Az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás tervezetét áprilisban már 75 százalékban elfogadták – jelentette ki Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az Ukrajnával folytatott tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője csütörtökön a Szentpétervári Nemzetközi Fórumon.

„Hosszú ideig intenzív tárgyalásokat folytattunk az ukrán féllel a válság utáni rendezés feltételeiről. Április 15-én ezek a tárgyalások azzal értek véget, hogy átadtuk az ukrán félnek a tárgyalócsoportok által egyeztetett megállapodástervezetet. Az egyeztetettség 75 százalékos volt” – nyilatkozott Megyinszkij.

A tisztségviselő azt mondta, hogy a tárgyalási folyamat Ukrajna kezdeményezésére szakadt meg, azt követően, hogy az amerikai védelmi és külügyminiszter Kijevben járt. Mint mondta, az az érzése, hogy az ukrán vezetésnek nincs szüksége a békére, hozzátette ugyanakkor, hogy Oroszország továbbra is nyitott a tárgyalásokra az ukrán féllel.

Leonyid Paszecsnyik, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetője és Dmitrij Szablin, az orosz parlamenti alsóház védelmi bizottságának alelnöke egybehangzóan azt állította csütörtökön, hogy Szíria és más országok készek elismerni a két délkelet-ukrajnai szakadár köztársaság függetlenségét. Szablin a Damaszkuszból posztolt Telegram-bejegyzésében azt írta, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök megígérte: kiadja az erre vonatkozó utasítást a külügyminisztériumának.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta, hogy Moszkva üdvözölni fogja a nemzetközi elismeréseket. Kitért annak a kérdésnek a megválaszolása elől, hogy folyamatban van-e Vlagyimir Putyin orosz elnök és Aszad találkozójának előkészítése.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő azzal kapcsolatban, hogy Kirill pátriárka, az orosz ortodox egyház feje és Marija Lvova-Balova gyerekjogi biztos is felkerült a legújabb brit szankciós listára, rámutatott, hogy London még „egyetlen horogkeresztes tetoválású ukrán náci” ellen sem vezetett be büntetőintézkedéseket.

Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke csütörtöki Telegram-bejegyzésében úgy vélekedett, hogy a „Zelenszkij-rezsim” jelenlegi utcaátnevezési kampányának következő logikus lépése az lenne, ha Kijevet Nulanddá keresztelné át a 2014-es puccs tiszteletére. A politikus szerint a jelenlegi ukrán kurzus az akkori fordulat óta a történelem átírásán dolgozik.

Példaként hozta fel, hogy a tankönyvekben a Nagy Honvédő Háború helyett második világháború szerepel, a győzelem napját pedig Kijev május 9-ről nyugati mintára 8-ra tette át, betiltotta a diadalt jelképező Szent György-szalagot, és dicsőíteni kezdte a negyvenes években hírhedtté vált Ukrán Nacionalisták Szervezetét (OUN) és az Ukrán Felkelő Hadsereget (UPA).

A jelenlegi átnevezési hullámban egyebek között az eddigi Jurij Gagarin utcát Neil Armstrongról nevezték el Kijevben. Victoria Nuland amerikai külügyi államtitkár 2014-ben, egy fokozattal alacsonyabb beosztásban Moszkva szerint kulcsszerepet játszott a kijevi államcsínyben.

Oroszország február 21-én ismerte el függetlenek a két délkelet-ukrajnai „köztársaságot”, és három nappal később megindította az általa „különleges hadműveletnek” nevezett háborúját Ukrajna ellen, amelynek célját a Donyec-medence lakosság védelmében, valamint az ukrán állam „demilitarizálásában” és „nácítlanításában” nevezte meg.

(MTI)

Az Állami Duma elnöke, Vjacseszlav Volodin kijelentette, hogy „nem törölhetjük el a halálbüntetést a Donyecki Népköztársaságban, különösen akkor nem, amikor háború dúl”, hiszen a bűnösöknek felelniük kell azért, amit elkövettek.

Elmondása szerint minden nap tanúi vagyunk annak, hogy „a nacionalista kijevi rezsim” emberiesség elleni bűntetteket követ el, amikor lakónegyedeket, kórházakat, szülészeteket, óvodákat és iskolákat bombáz le, valamint időseket, nőket és gyerekeket öl meg – írta a TASS.

Volodin azt is hozzátette, miszerint a múlt hét folyamán a donyecki parlamenti küldöttség látogatást tett az Állami Dumában, hogy megvitassák azokat a kérdéseket, amelyek célja, hogy a Donbász és Oroszország törvényhozása összhangba kerüljön.

Ukrajna kérései részben meghallgattak, bár a korábban közzétett listájuk közel sem teljesült, amiben például 500 tank is szerepelt. Szerintük csak így lehet legyőzni az orosz erőket, akik folyamatos támadásban vannak.

Az USA legutóbb 1 milliárd dollár értékben jelentett be fegyverszállítmányt Ukrajna részére, de Zelenszkij még több fegyvert akar. A Nyugat egy része folyamatosan küld fegyvereket, Franciaország is hamarosan egy újabb csomagot ad fel az ukrán erők részére.

A TASS beszámolója szerint Marcon francia miniszterelnök azt mondta, a már leszállított tizenkét Ceasar önjáró tüzérségi löveg mellé további hat ilyen löveg kerül leszállításra, amit a BFM televíziós csatornának erősített meg.

Ezek mind kivétel nélkül 155 mm-es nehézágyúk, amiből rengetegre lenne szüksége az ukránoknak. Egyelőre nem tudni, hogy mikor érkeznek meg ezek a fegyverek, de azt már igen, hogy Németország addig fogja támogatni Ukrajnát, amíg igényt tartanak rá, mert számukra is fontos az agresszió letörése.

Ukrajnának azonban messze több fegyverre lenne szüksége, a nehézágyúk terén is nagy a lemaradásuk. Az oroszok körülbelül tízszeres túlerőben vannak az ukránokhoz képest, ami több mint jelentős különbség.