Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A The New York Times több mint 2 ezer lőszert azonosított, amelyet az orosz erők vetettek be Ukrajnában, s ezek túlnyomó többsége pontatlan, irányítás nélküli eszköz volt, emellett több mint 210 olyan típusú fegyvert is találtak, amelyek számos nemzetközi egyezmény alapján betiltottak.

A lap beszámolójából kiderül, hogy egy maroknyi kivételével mindegyik kazettás lőszer volt, beleértve a szubmuníciókat is, amelyek a háború befejezése után még évtizedekig veszélyt jelenthetnek a civil lakosságra nézve.

Állításaik szerint több mint 330 egyéb fegyver kapcsán jutottak arra a megállapításra, hogy valószínűleg polgárok által használt épületek ellen, vagy azok közvetlen közelében használták őket – derül ki a The Guardian cikkéből.

Néhány nappal korábban arról érkeztek jelentések, miszerint Oroszország több száz civilt ölt meg az északkelet-ukrajnai Harkovban, amikor a támadások során kazettás bombákat vetettek be, az Amnesty International pedig azt állította, hogy ez már nem az első eset volt.

Hangsúlyozták, hogy az orosz csapatok többek között 9N210-es, 9N235-ös kazettás bombákat és szétszórható aknákat használtak az ukrán városban, amelyekről köztudott, hogy pontatlanok és nagyszámú polgári áldozatot követelnek, ezért a használatuk háborús bűntettnek minősül.

A The Guardian beszámolója szerint májusban 55 százalékkal emelkedett az Oroszországból érkező kínai olajimport aránya a tavalyi évhez képest, ezzel pedig az oroszok már több olajat szállítanak Kínának, mint az eddigi főbeszállító, Szaúd-Arábia.

Ez nagymértékben annak köszönhető, hogy amióta Oroszország megtámadta Ukrajnát, a Nyugat felől érkező kereslet megcsappant, az oroszok pedig diszkontáron kezdték el kínálni az olajat a folyamatosan növekvő ázsiai piacokra.

A kínai vámhatóság adatai szerint az orosz olajimport, beleértve a szibériai olajvezetéket és a tengeri olajszállítást, közel 8.42 millió tonnára nőtt, amely napi kétmillió hordó olajnak megfeleltethető.

Már havi szinten is jelentős változás ez, mert míg Kína áprilisban 1.59 millió hordó olajat importált naponta, addig májusra ez már a kettőt is elérte. Ez azért sem mindegy, mert az olajexportőr országok számára Kína a legnagyobb piac, ők a legnagyobb importőrök.

Egyértelmű, hogy az olyan kínai olajfinomító cégeknek, mint a Sinopec és a Zhenhua Oil, azért éri meg most az orosz olaj vásárlása, mert jelentősen leárazással tudják ezt megtenni, a piaci árhoz képest olykor 30 százalékos kedvezménnyel.

Oroszország ezzel próbálja ellensúlyozni a nyugati szankciók miatt kiesett keresletet, hogy ne bénuljon meg teljesen a gazdasága. India is hasonlóan nagy ütemben vásárol orosz olajat, így Moszkvának eddig bejön a taktika, hogy az ázsiai piaccal váltja ki az európait.

Ausztrália is igyekszik kivenni a részét Ukrajna támogatásából, függetlenül attól, hogy a világ másik feléről figyelik az eseményeket. Az ausztrálok egy 285 millió dolláros segélycsomag részeként 14 páncélozott személyszállító járművet is küldenek.

Ebből most érkezett meg az első négy Ukrajna részére, akik örömmel fogadták a segítséget. Az M113AS4-eseket még az elmúlt héten rakodták be egy ukrán tehergépbe, miután a kormány ígéretet tette arra, hogy személyszállításra alkalmas járműveket és további 20 Bushmastert küldnek.

Ukrajna ausztráliai nagykövete, Vaszil Mjrosznyicsenko további katonai segítségre szólította fel a világot, és olyan nagy hatótávolságú rakétákat kér, melyekkel 150 kilométeres távolságból lehet tüzelni, célpontokat támadni.

Ukrajna megköszönte a katonai segítséget Ausztráliának, és azt mondták, nem fogják mindezt elfelejteni. Nemrég az USA készített össze egy újabb csomagot Ukrajnának, ami többek között szovjet gyártású helikoptereket tartalmaz, melyeket korábban az afgánoknak újítottak fel.

Volodimir Zelenszkij továbbra is nyitott arra, hogy Vlagyimir Putyinnal tárgyaljon a békéről, de ennek még csak a közelében sincsenek a felek. Addig minden egyes órában sokan veszítik életüket a frontokon, köztük civilekkel.

A gazdasági károk is súlyosak, és azzal, hogy az EU folyamatos szankciókat hagy jóvá, egyre nehezebb helyzetbe hozza a társadalmat. A háború vége jelenthetné az első tiszta levegővételt, ám erre még mindig nem került sor.

Alig pár nap híján négy hónapja zajlik az ukrajnai háború, amit Oroszország egy különleges hadműveleti akciónak hív. Zelenszkij szerint Oroszország ezen a héten fokozni fogja a támadásait, ami újabb halálos áldozatokkal járhat.

Emellett figyelmeztette Európát, hogy fel kell készülniük az ellenségeskedések fokozódására, mivel Kijev már az uniós csatlakozási kérelméről szóló döntésre vár. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy Ukrajna kapja meg a tagjelölti státuszt, ami diplomáciai csapást jelenthet Moszkvának – írja a The Guaridan.

Ugyanakkor Putyin azt mondta, mivel az EU nem egy katonai szervezet, semmi gondjuk nincs azzal, ha Ukrajna később uniós taggá válik. Hogy ez mikor történhet meg, nem tudni, lehetséges, csak hosszú-hosszú évek múlva.

Zelenszkij azt mondja, hogy az uniós tagjelölti státusz miatt nemcsak Ukrajna, hanem más európai országok is számíthatnak ellenségeskedésekre. „Felkészülünk, készen állunk, és figyelmeztetjük a partnereket.”

Az európai vezetők ezen a héten ülnek össze, hogy meghozzák a végső döntésüket Ukrajna gyorsított tagfelvételi kérelmével kapcsolatban. Oroszország pedig szorosan figyelemmel követi Kijev pályázatát, különösen azok után, hogy a tagországok között fokozott védelmi együttműködés tapasztalható.