Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Viszockij kijelentette, hogy legalább 10 évnyi építésre és befektetésre van szükség, mire tökéletesen helyettesíteni tudják a lerombolt Fekete-tengeri infrastruktúrát, amelyet 2000-től kezdődően mintegy 20 évig építették.

Amióta Oroszország megindította az invázióját, több millió tonna gabona és egyéb létfontosságú élelmiszer ragadt Ukrajna kikötőiben, az oroszok nem hajlandók átengedni a szállítmányokat, ezért félő, hogy Putyin képes lehet a harmadik világot is kiéheztetni a háborús sikerért.

„Fontosak az alternatív útvonalak, azonban ez az ukrán exportok mindössze harmadát tudják csak szállítani” – fogalmazott Viszockij, miközben Ukrajna nyugati partnerei azon dolgoznak, hogy valahogy feloldják a blokádot a Fekete-tengeren.

Viszockij szerint azonban a tavalyi termésből továbbra is 20 millió tonna gabona állomásozik a kikötőkben, amelynek kapcsán annyiban megnyugtató információt közölt a miniszterhelyettes, hogy megfelelő körülmények között 2 évig biztonságosan tárolhatók – idézte a The Guardian.

Viszockij kiemelte, hogy az oroszok a kikötők infrastruktúrájának 10-15 százalékát teljesen lerombolták a különböző rakétatámadásokkal. Erre egy példa, hogy a népirtó csapatok az ország egyik legnagyobb gabonaterminálját is kilőtték Mikolajevben a közelmúltban.

A miniszterhelyettes kiemelte, hogy konkrét bizonyítékuk van arra, hogy az oroszok félmillió tonna gabonát lopták el részlegesen megszállt területekről, úgymint Herszon, Zaporizzsja és Luhanszk. Hozzátette: Oroszország egyik legnagyobb szövetségesének, Szíriának is szállítottak egyebek mellett ebből.

Margarita Szimonjan, az orosz RT főszerkesztője még az „orosz Davosnak” nevezett Szentpétervári Gazdasági Fórumon beszélt Vlagyimir Putyinnal, amelyet el is újságolt a Kreml másik gátlástalan propagandistájának, Vlagyimir Szolovjovnak a műsorában.

Szolovjov kíváncsisága hajthatatlan volt, Szimonjan viszont mosollyal az arcán közölte, hogy azért nem mondhat el mindent, amiről beszéltek, viszont később talán a műsorvezető fülébe súgja – idézte a The Daily Beast.

A szovjet és észak-koreai propagandisták által kitaposott nyomvonalon haladva Szimonjan azzal kezdett, hogy Putyin egészségét, fáradhatatlan erejét, megrengethetetlen magabiztosságát és vidám kedélyét éltette – állította.

Szimonjan szerint feltette azt a kérdést az orosz elnöknek, amelyet valamennyi „átlagember” fel szokott tenni magában, hogy miért nem támadják meg a „döntőközpontokat” (magyarán a Nyugatot és főként az USA-t), illetve mik a vörös vonalak, amiknél már a Kreml is azt mondja, hogy ami sok az sok? Állítása szerint erre Putyin a következő választ adta:

Szimonjan ezt követően arról beszélt, hogy Vlagyimir Putyinnak alapos oka van arra, hogy miért nem folytatnak intenzívebb bombázásokat a nagyobb ukrán városok ellen a siker érdekében, amire az orosz elnök válasza „praktikus” volt:

Putyin válaszai már csak azért is aggasztóak, mert egyértelműen arra mutat, hogy nem hajlandó alkudozni és csak azt a kimenetelt fogadja el, hogy Ukrajna teljes mértékben orosz irányítás alá kerül – hacsak nem blöff ez is.

Rendkívül súlyos harcok folytak az elmúlt hetek-hónapok során a Donbasszban, Oroszország számára ugyanis ez lett az első számú cél miután kiderült, hogy a bucsaiak és iprinyiek lemészárlásán kívül nem tudtak mit elérni Ukrajna többi részén.

A stratégiailag rendkívül fontos helyen elhelyezkedő Mariupol városa volt a legsúlyosabb ostrom alatt, az utolsó hetekben az ukrán védők már csak az Azovsztal acélgyárat tudták hősiesen tartani, azonban a heves bombázások miatt végül ezt is fel kellett adni.

Mariupol orosz kézre került, viszont a világ számára ismertté vált a megszállók brutalitása, amit csak a népirtás szóval lehet jellemezni: tömegsírok mindenütt, az alapvető szolgáltatások, mint a víz és az áram ellehetetlenítése, a menekülni vágyó civilek megfékezése, humanitárius konvojok ágyúzása.

Ha igazak Vagyim Bojcsenko értesülései, akkor a népirtók hatékony munkát végeztek, beszámolója szerint ugyanis 22 ezer ember vesztette életét Mariupolban. Mint a Kárpáthír is idézte, a város 50 százaléka teljesen leégett.

Bojcsenko arról is beszámolt, hogy a kritikus infrastruktúra 90 százalékát pusztították el a megszállók, 1056 épület teljesen megsemmisült. A polgármester szerint jelenleg 100 ezer ember él a városban, noha se gyógyszerük, se áramuk, se élelmiszerük.

A szenvedést pedig az oroszok sem próbálják enyhíteni, június óta például segélyeket sem osztanak, minimális adományt adnak az időseknek és a rokkantaknak. Ráadásul a járványveszély is hatalmas, kolerajárvány van kialakulóban a szabálytalanul eltemetett, illetve temetetlen halottak miatt.

Bevett taktika ugyanis, hogy az ellenfél előremenetelének megakadályozása érdekében aláaknáznak egy frontvonalat vagy egyéb területet, hogy ezzel lassítsák a haladást. Ebben az oroszok és az ukránok is „bűnösek”, ez a háború velejárója.

Az ukrán katasztrófavédelem szerint azonban az országban annyi ilyen robbanószert elhelyeztek az ország területén, hogy legalább egy évtized kellhet, mire a szárazföldi és vízi területeket megtisztítják – írja a The Guardian.

A katasztrófavédelem szerint már sikerült 620 négyzetkilométernyi területen hatástalanítani az aknákat, illetve a levegőből ledobott, fel nem robbant bombákat, amelyek számát mintegy 2000-re teszi egyelőre a szolgálat.

Olekszandr Korunszij szerint azonban 300 ezer négyzetkilométert, Ukrajna teljes szárazföldi területének mintegy felét kezelik úgy, hogy potenciális fel nem robbant bomba vagy akna lehet ott. Ennek megtisztítására viszont idő kell:

A katasztrófavédelem szerint az első számú prioritás jelenleg az infrastruktúra aknátlanítása, valamint lakott területeké és utaké. Hangsúlyozták, hogy az erdők, folyók és a partvidék hatástalanítása hosszabb időt vehet majd igénybe.