Dollár
418,56 Ft
Euró
405,81 Ft
Font
453,66 Ft
Bitcoin
18,819 $

Jelentés: népirtásnak tekinthető, amit az orosz hadsereg művel az ukránok ellen

Hatósági személyek tömegsírból kihantolt emberek nejlonzsákba helyezett holttesteit fektetik egymás mellé a Kijev melletti Bucsában 2022. április 8-án. Az ukrán hatóságok napokkal ezelõtt Kijev környékén készült fényképeket és videófelvételeket tettek közzé, amelyeken számos, utcán fekvõ, civil ruhás ember holtteste látható. Az orosz kormány ukrán szélsõségesek provokációjának minõsítette a történteket. MTI/EPA/Oleg Petraszjuk
not image

Nagy Noel

2022. június 24. - 22:18

A legtöbb háborúban a gyermekek általában „járulékos veszteségek” szoktak lenni, Putyin háborújában viszont tudatos orosz politikai döntések áldozatai.

A társadalom legvédtelenebb része ellen elkövetett orosz tettek nem csak az ukrán lakosság megriasztására és megalázásra szolgálnak, hanem kifejezetten azzal a céllal hajtják őket végre, hogy elvegyék Ukrajna jövőjét – derül ki a Zmina összefoglalójából.

Soron kívül Karbantartás miatt több helyen nem lesz gáz Nógrádban, a helyiek nem örülnek

Már legalább 1000 büntetőnyomozás zajlik orosz katonák ellen, amiért háborús bűntetteket követtek el gyermekek sérelmére, egyebek mellett gyilkosságot, nemi erőszakot, emberrablást, nem is beszélve az iskolák és más gyermekintézmények lebombázásáról.

Az egyik legriasztóbb bűntett az oroszok részéről azonban mégis az, hogy a második világháború náci Németországát, valamint Sztálin Szovjetunióját idézően deportálnak még gyermekeket is Ukrajna területéről, a szüleiktől elszigetelve.

Egyes adatok szerint már legalább 234 ezer ukrán gyermeket deportáltak akarata ellenére és sok esetben orosz nevelőcsaládokhoz helyezték el őket. Azon gyermekeket, akiket a szakadárterületre vittek, sok esetben már arra készítik, hogy a saját hazájuk ellen, akár fegyverrel is harcoljanak.

A New Lines Institute által lefolytatott, májusi független jogi elemzésből pedig egyértelműen kiderült, hogy amit Oroszország művel Ukrajna ellen, az több szempontból is népirtásnak értékelendő, ezért akár külső államok beavatkozása is szükséges lehet.

Az intézet elemzése szerint megalapozott a gyanú, hogy Oroszországnak felelőssége van közvetlen és nyilvános népirtásra való felbujtás tekintetében, ráadásul az akcióik mintázata is azt rajzolja ki, hogy az ukránokat el akarja pusztítani.

Egyértelműen látszik, hogy a népirtás fogalmának egyik kritériuma, a védett csoport az teljesül azzal, hogy az ukránok egy nemzetközileg elismert népcsoport. Az is alaposan végigvezethető, hogy az orosz állam milyen lépéseket tett arra, hogy népirtásra bujtson fel.

A jelentés szerint az első ilyen, hogy gyakorlatilag tagadták az ukrán identitás létezését. Mint kiemelik, magas rangú orosz tisztviselők és az állami média szereplői nyilvános tagadták, hogy létezik elkülönülő ukrán identitás, és arra utaltak, hogy akik ukránoknak vallják magukat, azok Oroszország egységét fenyegetik és nácik, ezért büntetést érdemelnek. Ez már csak azért is fontos, mert egy védett csoport létezésének tagadása speciális jelzője a népirtási szándéknak az ENSZ szemében.

Jelentkezz, és légy Te is a Liner.hu csapatának tagja

A második ilyen az úgynevezett „tükörvádolás”, amely egy történelmileg visszatérő eleme a népirtásra való felbujtásnak. Ennek lényege, hogy az elkövetők a célzott csoportot vádolják azzal, hogy atrocitásokat követtek el vagy terveznek elkövetni, amely egzisztenciális fenyegetést jelent, ezért az ellenük alkalmazott erőszak egy defenzív és szükséges lépést. Vlagyimir Putyin és a Kreml többi tagja pontosan ezt tették, többször vádolták azzal teljesen alaptalanul Ukrajnát, hogy népirtást követnek el az oroszok ellen a szakadárok kezében lévő területeken, ráadásul ezt az invázió ürügyeként is használták.

A „nácimentesítés” és az ukránok megalázása is népirtásra való felbujtásnak tekinthető, az orosz tisztviselők és az orosz média ugyanis gyakran hangoztatta, hogy az ukránok nem egyenlő emberi lények, például a „zombi”, a „bestiális” és az „alsóbbrendű” kifejezésekkel. Nem egyszer úgy utaltak rájuk, mint valami beteg emberre a „mocsok” és a „szemét” kifejezésekkel, de a gonosz megtestesülését is látták bennük a „náci” és „Harmadik Birodalom” kifejezésekkel. Ez a retorika alkalmas arra, hogy az egész ukrán népet ősellenségnek, így legitim vagy szükséges célpontnak nevezzék ki.

Az oroszok azzal is alátámasztják népirtási szándékukat, hogy kitüntetik azokat a katonákat, amelyek tömeggyilkosságokat követtek el (mint a bucsai mészárosokat) és az állami propaganda-gépezetben pedig arra biztatják az orosz lakosságot, hogy támogassa a népirtást. Ez utóbbi látható a szigorú állami kontroll alatt lévő médiában, ahol jelentősen cenzúrázottak a háborúról szóló híradások, viszont prominens figurák beszélnek olyan módon az ukránokról, amely az orosz lakosságban azt az érzetet kelti, hogy ez egy kiirtandó népcsoport.

A jelentés megállapítja, hogy az oroszok akciói is népirtásra utaló mintázatokat rajzolnak ki: szándékos tömeggyilkosságok (Bucsa); szándékos támadások az óvóhelyek, evakuációs vonalak és humanitárius folyosók ellen; lakott területek válogatás nélküli bombázása és kazettás bombával lövése; életveszélyt jelentő körülmények teremtése; létfontosságú infrastruktúra, mint víz és gázellátás lerombolása; egészségügy elleni támadások; humanitárius segély lerombolása; szexuális erőszak és deportálások.

Mindezek alapján tehát egyértelműen kijelenthető, hogy az oroszok népirtást hajtanak végre, ez azonban megalapozza, hogy külföldi államoknak közbe kell avatkoznia. A népirtás olyan súlyos nemzetközi bűncselekmény, hogy az államoknak kötelessége beavatkozni annak megállítására vagy megelőzésére, ez pedig egy ilyen helyzet.