Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A hatóságok továbbra is az áldozatok azonosításán dolgoznak, a kremencsuki bevásárlóközpont romjainak eltakarítása pedig folyamatban van, közölte Anton Sztoletnij, a Poltavai terület főügyésze.

A zsúfolásig megtelt plázát hétfőn érte rakétacsapás, a CNN információi szerint 18 halálos áldozatot követelve. Sztoletnij elmondta, hogy a sérültek közül 54-en továbbra is kórházi kezelésre szorulnak, 35 személy állapota súlyos.

A mentőegységek jelenleg DNS-vizsgálatokkal próbálják kideríteni az elhunytak személyazonosságát, vélhetően több eltűnt is a romok alatt rekedhetett. Csaknem 300 ember dolgozik folyamatosan az épület még állva maradt részeinek bontásán és a törmelékek elszállításán.

A rakétacsapást a nemzetközi közösség sem hagyta szó nélkül, Boris Johnson brit miniszterelnök korábban Putyin „barbarizmusának példájaként említette a támadást, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pedig az „állami terrorizmus támogatójának” nevezte Oroszországot.

Mindeközben az orosz fél továbbra is tagadja, hogy a plázát célozták volna, narratívájuk szerint ugyanis egy közeli fegyverraktárat támadtak precíziós rakétákkal, a tűz pedig onnan terjedt át a bevásárlóközpontra.

Nagyon nehéz megmondani, hogy eddig hány orosz és ukrán katona esett el. Egyrészt sokakat eltűntként kezelnek, másrészt ezrek börtönben vannak, illetve a dezertálókról se feledkezzünk meg, akikre hadbíróság várhat.

Mindkét oldal adott már ki hivatalos adatokat, de általában ezek a számok közel sem fedik egymást, ahogyan a külföldi hírszerzők adatai sem. A háború végeztével tisztább képet kaphatunk, de valószínűleg akkor sem láthatunk egészen pontos halálozási adatokat.

A civilek esetében könnyebb lehet megállapítani mindezt, mert az ukrán elnök már korábban elmondta, később népszámlálást fognak tartani. Egyes holttestek azonban valószínűleg soha nem kerülnek elő, akik ugyanúgy eltűntként szerepelnek a listán.

A harcok a rengeteg veszteség ellenére sem állnak le, megállás nélkül ropognak a fegyverek, csapódnak be a rakétákat és a bombák. A Zaporizzsja megyében található Polohy környékén is vannak harcok, ahol nemrég rajtaüthettek egy orosz oszlopon.

Erre a linkre kattintva mindenki láthatja, hogy milyen veszélyes a háború. Az egyik ukrán katona nézetéből nézhetjük meg, ahogyan épp az oroszokra lő egy páncélozott járműből a társai mellett, majd tárat cserél, és folytatja a tüzelést.

Ha lesz béke, nem lesz háborús infláció; mi a béke pártján állunk – közölte Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a hivatalos közösségi oldalán közzétett videóban. A kormányfő a kétnapos madridi NATO-csúcsról azt mondta: súlyos kérdések vannak napirenden, köztük az egyre romló ukrán háborús helyzet, az élelmiszerválság, a háborús infláció és a fenyegető gazdasági válság.

„A mi álláspontunk és a magyar érdekek világosak: ebből a háborúból nekünk ki kell maradni” – hangsúlyozta Orbán Viktor Facebook-videójában. A NATO egy védelmi szervezet – rögzítette a miniszterelnök, aki ezért fontosnak nevezte, hogy a szövetség se sodródjon bele a háborúba.

Szavai szerint mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a béke beköszöntsön. A háborús inflációnak és a fenyegető háborús gazdasági válságnak csak a béke vethet véget – emelte ki. Ezért szorgalmazták, hogy minél hamarabb legyen tűzszünet és kezdődjenek meg a béketárgyalások.

Orbán Viktor jelezte: „azt javasoltuk, hogy a NATO erőfeszítéseinek középpontjába most már a béke megteremtését helyezzük”. Ugyanakkor a békéhez erő is kell – jelentette ki.

Orbán Viktor közölte: ezért azt is bejelentették, hogy Magyarország a katonai célú kiadásokat a tervezett 2024-es évnél egy esztendővel hamarabb, 2023-ban felemeli a nemzeti össztermék két százalékának szintjére. Ha lesz béke, akkor lesz újra gazdasági fellendülés, ha lesz béke nem lesz infláció és véget érnek azok a kockázatok, amelyek ma Magyarország biztonságát veszélyeztetik – zárta szavait a kormányfő.

(MTI)