Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A háború februári kezdete óta tíz tábornokot menesztettek az ukrán hadseregből, egy pedig öngyilkos lett – mondta el Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka a The Economist című brit gazdasági lapnak adott interjújában, amelyet az Ukajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön.

„Minden helyzetben embernek maradni, számomra ez a legfontosabb. A háború kezdete óta tízet (tábornokot) menesztettem, mert nem tudták ellátni a feladatukat. Egy főbe lőtte magát” – idézte Zaluzsnij szavait a hírportál.

A lapinterjúban a főparancsnok elmondta, hogy értesülései szerint az oroszok mintegy 200 ezer újabb katonát készítenek elő ukrajnai bevetésre, és az orosz hadsereg mintegy 1,2-1,5 millió fős tartalékkal rendelkezik. Úgy vélekedett, hogy az eddigi orosz mozgósítás „működött”, és a mozgósítottak készek harcolni.

Kijev újra az orosz célpontok között lehet

Az Ukrajinszka Pravda megjegyezte, hogy a katonai hírszerzés augusztusban nyilvánosságra hozott értesülései szerint Oroszország mintegy 160 ezer katonát vetett be az Ukrajna elleni háborúban, nem számítva a nemzeti gárdája tagjait.

Zaluzsnij kijelentette: nincs kétsége afelől, hogy az orosz hadsereg újra megkísérel egy offenzívát az ukrán főváros, Kijev ellen. „Már januárban, de nagy valószínűséggel tavasszal az Oroszországi Föderáció nagy offenzívát indíthat a keleti Donbászból, délről vagy akár Fehéroroszországból” – fejtegette.

A főparancsnok ugyanakkor bizakodó a tekintetben, hogy az ukrán erők képesek visszafoglalni azokat a területeket, amelyeket Oroszország február 23. után szállt meg. Ehhez azonban – mint rámutatott – erőforrásokra van szükség. „Ehhez szükségem van 300 harckocsira, 600-700 gyalogsági harcjárműre, 500 tarackra” – sorolta Zaluzsnij.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a szövetségesek valahogy visszatartják-e Ukrajnát a Krím megtámadásában, a főparancsnok megjegyezte: ahhoz, hogy elérjék a Krím határait, az ukrán fegyveres erőknek le kell küzdeniük a Zaporizzsja megyei Melitopolig tartó 84 kilométeres távolságot. Hozzátette, hogy ez elég is lesz, hiszen Melitopol felszabadítása révén Ukrajna a Krími Autonóm Köztársaság szárazföldi folyosójának teljes tűzellenőrzését biztosítaná. „Ahhoz azonban, hogy elérjük Melitopolt, Ukrajnának forrásokra van szüksége – hangsúlyozta Zaluzsnij.

MTI

Az ukrán vezetők az Economistnak adtak egy rendhagyó interjút, melyben részletesen beszámoltak arról, hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie Ukrajnának a következő hónapokban. Valerij Zaluzsnyij tábornok megosztotta, Oroszország most embereket és fegyvert gyűjt egy új offenzívához, számításaik szerint pedig januárban, vagy tavasszal egy újabb támadást indíthatnak Donbászból, vagy délről, de az is elképzelhető, hogy Fehéroroszországból.

Elmondása szerint az orosz csapatok célja az ukrán erők visszaszorítása lesz, s akár egy második kísérletet is tehetnek Kijev elfoglalására. Valerij Zaluzsnyij tábornok, Volodimir Zelenszkij elnök és Olekszandr Szirszkij tábornok, az ukrán szárazföldi erők vezetője részletes tájékoztatást adott a lapnak arról, hogy milyen kritikus lesz az előttük álló pár hónap.

Zaluzsnyij rámutatott, az oroszok most mintegy 200 ezer új katonát akarnak bevonni a háborúba, a tábornoknak pedig nincs kétsége afelől, hogy ismételten megkísérlik elfoglalni Kijevet. Noha az ukrán vezetők rendkívül borúsan látják a következő időszakot, Nyugaton másképp vélekednek: a tél beköszönte miatt sokan úgy látják, hogy a konfliktus holtponton van, hiszen a mintegy 1000 kilométeres harcvonal mentén már egy hónapja szinte semmi mozgás nem történt.

Sir Tony Radakin admirális, az Egyesült Királyság legmagasabb rangú tisztje például a héten azt mondta, a tüzérségi lövedékek hiánya azt jelentheti, hogy Oroszország lehetőségei „gyorsan csökkennek” a szárazföldi műveletek elvégzésére. Mivel látszólag ténylegesen patthelyzet alakult ki, sokan azt várják, hogy ettől új lendületet kaphatnak az esetleges béketárgyalások.

Emmanuel Macron francia és Joe Biden amerikai elnök is arról beszéltek az elmúlt napokban, hogy diplomáciai megoldást kellene találni a háború lezárására, azonban ezt nem mindenki látja így: míg a Nyugaton egyre többen fáradnak bele az elszálló energiaárakba, és már várják a háború lezárását, Ukrajna amellett érvel, hogy a béketárgyalásokat nem szabad elsietni, erre pedig jó okuk van, hiszen nem akarnak engedményeket adni az agresszornak.

Robert Magowan altábornagy, Nagy-Britannia védelmi vezérkari főnökének helyettese és a Királyi Tengerészgyalogság korábbi vezetője azt állította, hogy a csapatok „rendkívül érzékeny környezetben” dolgoztak.

Közölte, hogy feladataik közé tartozott a kijevi brit nagykövetség munkatársainak evakuálása, a kimenekített személyeket pedig Lengyelországba szállították. Mint mondta, az egység „nemzetközi vészhelyzeti erőként” van számontartva.

Hozzátette, hogy a „45 Commando Group” 350 tengerészgyalogosát „diplomaták kíséretére” vetették be, amikor Oroszország inváziós szándéka már világossá vált – számolt be róla a Sky News.

Magowan hadnagy szerint munkájuk „magas szintű politikai és katonai kockázattal” járt. „Áprilisban aztán visszatértek az országba, hogy helyreállítsák a diplomáciai képviseletet, és védelmet nyújtsanak a kritikus fontosságú személyzetnek” – folytatta.

A brit védelmi minisztérium korábban nyilvánosságra hozta, hogy egy „kis létszámú katonai kontingenst” állomásoztattak Ukrajnában, hogy „fenntartsák” az Egyesült Királyság diplomáciai jelenlétét.

A Guardian számolt be arról, hogy egy forrás a BBC-nek elmondta, az adatvezérelt értékelésként is ismert audit célja, hogy felmérjék az orosz-ukrán háború előrehaladását, s értékeljék az Egyesült Királyság által Ukrajnának nyújtott katonai támogatások jelentőségét.

Úgy tudni, hogy Sunak kérése azonnal aggodalmat ébresztett egyes politikusokban, a forrás ugyanis úgy fogalmazott, a háborúkat „ösztönösen nyerik meg”, kiemelve, hogy amikor Boris Johnson volt hivatalban, azt mondta, „csak menjünk bele”, utalva ezzel arra, hogy Sunaknak most kizárólag a külpolitikában, de követnie kell Johnsont.

A BBC egyébként úgy tudja, hogy az ukrán elnök, Volodomir Zelenszkij is tisztában van azzal, hogy az Egyesült Királyság kormányában komoly viták pattantak ki az Ukrajnának nyújtott támogatások miatt, ezért arra bátorítja a brit miniszterelnököt, hogy továbbra is komoly katonai támogatásban részesítse Ukrajnát.

A forrás szerint Zelenszkij ennek kapcsán már meg is kereste Sunakot, mert „megérezte”, hogy valami nem kerek: elmondása szerint elbeszélgetett a brit miniszterelnökkel, hogy „megpróbálja egy kicsit lelkesíteni”, mondván, „az Egyesült Királyság nagy felszabadító, nagy harcos”, az ukránoknak pedig szükségük van a britek támogatására.