Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

AKTUÁLIS

AKTUÁLIS

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Élő közvetítés az orosz-ukrán háború történéseiről, annak várható következményeiről és világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Fontosabb történések

Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Tovább

Kifejtette az orosz elemző, hogyan tér vissza a politikai élet Oroszországba

Tovább

Oroszország állítja, átvette az ellenőrzést az ukrajnai Szoledar felett

Tovább

Ukrán nagykövet: „nem sok maradt Szoledarból”

Tovább

Zelenszkij haditanácsot hívott össze Kijevben

Tovább
2022.07.03 - 02:49
Brit külügyminiszter: a Nyugat túl keveset költött védelmi célokra, mely hozzájárult ahhoz, hogy Putyin lerohanja Ukrajnát

Az Egyesült Királyság külügyminisztere szerint a Nyugat védelmi célú alulköltekezése volt az egyik ok, ami miatt Putyin háborút indíthatott Ukrajna ellen.

Liz Truss, az Egyesült Királyság külügyminisztere a Sky Newsnak nyilatkozva kijelentette, az egyik ok, amiért Oroszország képes volt megszállni Ukrajnát az az, hogy a Nyugat túl keveset költött a védelmi célokra.

Truss hangsúlyozta, már a háború kezdetén is arról beszélt, hogy az „egész szabad világnak” és a nyugati szövetségeseknek is komolyabban kell összpontosítaniuk az elrettentésre, s több figyelmet kell fordítania a védelemre, meglátása szerint ugyanis jobb megelőzni a problémát.

Megjegyezte, Putyin már megtanulta azt a leckét az alulköltekezés kapcsán, hogy akár meg is támadhat egy szuverén országot, a Nyugat pedig nem engedheti, hogy ez újra megtörténjen. A brit fegyveres erők állományáról, valamint arról, hogy már a seregben is arról beszélnek, hogy túl kevesen vannak, azt mondta:

„Azt mondanám, hogy a katonai képességek igen széles skálájára van szükségünk ahhoz, hogy képesek legyünk megbirkózni az előttünk álló kihívásokkal és fenyegetésekkel. Legyen szó akármilyen kiberfenyegetésről, szárazföldi, vagy tengeri fenyegetésekről, tartjuk az egyensúlyt. Ettől függetlenül természetesen tovább kell fejlődnünk, mert korábban soha nem gondoltuk volna, hogy egy ilyen háborúnak leszünk szemtanúi Európában.”

Tovább
2022.07.03 - 01:46
Putyin: együttműködésre kell törekedniük a Kaszpi-tenger partján fekvő államoknak

Az orosz államfő szerint Türkmenisztánnal már konkrét megállapodásaik vannak, amelyek a szerződések meghosszabbítását is magukban foglalják.

Vlagyimir Putyin szerdán kijelentette, a Kaszpi-tenger partján fekvő öt állam együttműködést fog kialakítani, többek között az energetikai és logisztikai kérdések, illetve a csúcstechnológiák terén, amelyek a gazdasági tevékenységük kulcsfontosságú részeit képezik.

A Kaszpi-csúcstalálkozót követően elmondta, ipari együttműködésről is szó lesz, amely „mindannyiuk közös érdeke”, ezáltal megállapodásra jutottak abban, hogy kiválasztják ezeket a területeket, elosztják egymás között a kompetenciákat, majd azoknak megfelelően tesznek lépéseket.

Kiemelte, hogy elsősorban az ipari és csúcstechnológiai ágazatokban építenek ki széles körű együttműködést, emellett úgy tartja, „a mai világban kulcsfontosságú a logisztika, amely nélkül lehetetlen gazdasági sikert elérni”.

Az orosz vezető hozzátette, a hivatalos megbeszélések után Gurbanguly Berdymukhamedov volt türkmenisztáni elnök, aki jelenleg a parlament felsőházának elnöke, hivatalos vacsorára invitálta, hogy ennek ügyében tárgyaljanak.

A találkozó során számos ötlet és javaslat elhangzott, azonban tartózkodott attól, hogy részletesebben kifejtse, ugyanis elmondása szerint „előbb papírra kell kerülniük”, ám a hagyományos energetikai együttműködés ügyében sikerült lépéseket tenniük – írta a TASS.

Kifejtette, hogy Türkmenisztánnal konkrét megállapodásokra jutottak, többek között a szerződések meghosszabbításáról, a Gazprom vezetői pedig hamarosan a közép-ázsiai országba utaznak, majd megjegyezte, hogy a csúcstalálkozón „igazán eredményes volt a munka”.

Tovább
2022.07.02 - 23:37
Rezsnyikov elmondta, miért kell Oroszországot „demilitarizálni”

Olekszij Rezsnyikov, Ukrajna védelmi minisztere úgy véli, a Nyugat és Oroszország között csak akkor folytatódhat a párbeszéd, ha Oroszország nyugati felét demilitarizálják.

Rezsnyikov állítása szerint a legutóbbi orosz rakétatámadásokat főként a Kaszpi-tengerről és a Fekete-tengerről indítottak, illetve Fehéroroszország légteréből, amely még mindig próbál úgy tenni, mintha nem lenne része a konfliktusnak.

Rezsnyikov úgy véli, ez egy olyan stratégiai fenyegetés, amely az egész európai kontinens biztonságára kockázatot jelent – idézte az Ukrajinszka Pravda. Éppen ezért szükség van a nyugati partnerek gyors válaszára.

A védelmi miniszter szerint ez egyebek mellett úgy valósulhatna meg, hogy modern lég- és rakétavédelmi rendszereket biztosítanak Ukrajna számára, amellyel egyrészt magát is meg tudná védeni, másrészt ez 500-1000 kilométeres biztonsági határt jelentene a többi NATO-ország számára.

Rezsnyikov arra kérte a nyugati hatalmakat, hogy szigorítsák a szankciókat, hogy Oroszország ne tudjon high-tech fegyvereket, például cirkálórakétákat gyártani. Ezen felül kifejtette, hogyan lehetne hosszú távon megoldani a jelenlegi problémát:

„A hosszú távú válasz egyértelmű: a feltétele annak, hogy a civilizált világ és Oroszország között a párbeszédet helyreállítsák, az a terrorista állam európai részének demilitarizálása lenne. A szakértőknek kell meghatározni, hogy ennek mélysége és paraméterei milyenek lennének”

Az elmúlt napok során jelentősen felpörgette a rakétatámadásokat Oroszország, a Donbassz mellett számos területet megtámadtak, mely egyértelműen mutatja, hogy nem elégednek meg a keleti megyék lerombolásával.

Tovább
2022.07.02 - 23:16
Oroszország londoni nagykövetsége tiltakozó jegyzéket nyújtott be a brit külügyhöz

Úgy vélik, hogy a brit kormány tagjai sértő megjegyzéseket tettek Oroszországra.

A nagykövetség közleményt adott ki, melyben kifejtik, hogy jegyzéket küldtek a „brit külügyminisztériumnak és a brit vezetés képviselőinek Oroszország, az orosz nép, az orosz elnök és más orosz tisztviselők ellen tett sértő kijelentései nyomán.”

A jegyzék rámutat arra, hogy „az ilyen retorika mind formájában, mind tartalmában elfogadhatatlan és helytelen” – írják, hozzátéve, hogy a brit kormány retorikáját „mélységes tiszteletlenségként” érzékelik, „nem beszélve a tények laza kezeléséről” – írta meg az orosz TASZSZ hírügynökség.

A nyilatkozatban javasolták, hogy az Egyesült Királyság tegyen lépéseket ezen benyomások „kiigazítására”. A jegyzék vélhetően Ben Wallace brit védelmi miniszter legutóbbi interjúja nyomán keletkezett, amiben Vlagyimir Putyin elnököt és Maria Zakharova külügyi szóvivőt is megjegyzésekkel illette.

Mindkettejüket holdkórosnak nevezte, Putyinról pedig úgy vélekedett, hogy az ”önmagáról és a világról alkotott nézete a kisember-szindróma, a macsó nézete.”

Csütörtökön az orosz külügyminisztérium közölte, hogy beidézték az Egyesült Királyság moszkvai nagykövetét, Deborah Bronnernek pedig egy memorandumot is átadtak, melyben kijelentették, hogy a brit tisztviselők sértő retorikája elfogadhatatlan.

Tovább
2022.07.02 - 23:00
Oroszországban büntetőeljárás indult az ukrán titkosszolgálat vezetője ellen

A nyomozók szerint „Kirill Budanov nyilvánosan orosz és nem Ukrajna által ellenőrzött területeken elkövetett terrortámadásokkal fenyegetőzött.”

Az orosz Szövetségi Nyomozóhatóság büntetőeljárást indított Kirill Budanov, az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főhatóságának vezetője ellen.

A hatóság Telegram-posztja az eljárás megindításáról így szól: „Oroszország Szövetségi Nyomozóhatósága büntetőeljárást kezdeményezett Ukrajna védelmi minisztériumának hírszerzési főigazgatója ellen, miután megsértette az orosz Büntető Törvénykönyv 205-ös paragrafusának egyes cikkelyét – azaz terrortámadással fenyegetett.”

A TASZSZ szerint a nyomozók állítása szerint egy, a The Financial Timesnak adott interjúban Budanov „nyilvánosan orosz és nem Ukrajna által ellenőrzött területeken elkövetett terrortámadásokkal fenyegetőzött.”

Azt azonban, hogy egészen pontosan mit mondott Budanov, amit terrorfenyegetésnek minősítettek az oroszok, nem kötötték a közvélemény orrára.

Tovább