Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Egy orosz színésznő és költőnő, Vera Polozkova nemrégiben interjút adott Jurij Dud YouTubernek, s ennek során az őt kínzó „hatalmas fájdalomnak és szégyennek” adott hangot, amelyet Moszkva Ukrajna elleni inváziója miatt érez.

Ezt követően kijelentette, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin egy hazug maniuplátor, a „21. század legnagyobb mániákusa”, aki örömét leli a vérontásban, ráadásul lejáratta azokat, akik a II. világháborúban harcoltak egy jobb Oroszország felépítéséért.

Az igazság Kijev oldalán áll

Véleménye szerint a világ nem tett eleget azért, hogy megakadályozza a háborút, ugyanis nem ismerték fel időben, milyen is az orosz vezető valójában, holott látniuk kellett volna, hogy egy „terroristával” néznek szembe.

Majd Polozkova arra utalt, hogy bár Ukrajnát újjá lehet építeni, azonban az emberek lelke örök sebeket szerzett az átélt traumák és fájdalmak miatt, miközben Moszkva „teljes gőzzel halad egy rendkívül visszataszító jövő felé” – írta az Independent.

Ennek ellenére biztosra vette, hogy az igazság Kijev oldalán áll, a helyreállításra és a jóvátételre pedig előbb-utóbb sor kerül, így arra figyelmeztette a népét, hogy készüljenek fel a megbánásra és vezeklésre Oroszország bűnei miatt.

Russian actress Vera Polozkova has called Putin the “main maniac of the 21st century”
She said Russia ‘now exists as a totalitarian sect’ and urged Russians to prepare to acknowledge, repent and atone for Moscow’s “crimes” caused by Putin’s War in Ukraine https://t.co/3HNYgUVzfZ

— Mikhail Khodorkovsky (English) (@mbk_center) December 18, 2022

A száműzetésben élő fehérorosz ellenzéki vezető, Szvjatlana Cihanouszkaja hétfőn figyelmeztetett, a következő hetekben megnövekedhet annak az esélye, hogy Fehéroroszország ténylegesen katonákat küld Ukrajnába, ezzel pedig csatlakozik Oroszországhoz egy új offenzívában.

A Guardian jelentése szerint Kijevben egyre nagyobb az aggodalom annak kapcsán, hogy Moszkva arra ösztönzi, netán utasítja Fehéroroszországot, hogy csatlakozzon egy új, Ukrajna elleni szárazföldi offenzívához. A fehérorosz ellenzéki vezető épp akkorra időzítette megjegyzéseit, amikor Putyin Fehéroroszországba utazik, hogy megbeszéléseket folytasson Alekszandr Lukasenkóval.

Lukasenko állítja, a találkozón kizárólag a térség „katonai-politikai helyzetéről”, továbbá a gazdasági együttműködésről lesz szó. Eközben Kijev folyamatosan és szorosan figyelemmel kíséri ezen tárgyalásokat, a múlt hét folyamán pedig több ukrán katonai parancsnok is arról jelentett, hogy Oroszország hamarosan megkísérelheti megszállni Ukrajnát az északi irányból.

Cihanouszkaja ennek kapcsán hangsúlyozta, Kijev „joggal készül arra”, hogy Minszk is csatlakozik Moszkva legújabb, Ukrajna elleni offenzívájához, ennek valószínűsége ugyanis elmondása szerint „megnövekedhet a következő hetekben”. A fehérorosz ellenzéki vezető szerint a fehérorosz lakosság 88 százaléka ellenzi a háborúban való részvételt, s állítólag így vélekednek a fehérorosz fegyveres erők is.

Rámutatott, az, hogy nem küldtek fehérorosz csapatokat a frontra, „nem a diktátorok jóakarata” és nem is Lukasenko régóta várt szembenállása volt Putyinnal, csupán a lakosság ellenállása. Az ellenzéki vezető szerint „Kijev jól teszi, hogy felkészül erre a forgatókönyvre”, kiemelve, hogy Lukasenko „fenyegetésként” tekint Ukrajnára.

Nariskin úgy vélekedett, hogy már nem lehet megállítani „a liberális-globalista amerikai egocentrizmusból” a valóban többpólusú világba való átmenetet, és hogy „a történelem menete megállíthatatlan”.

„Nem érdemes azonban arra számítani, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei önként elismerjék a vereségüket, és egyenrangú, konstruktív párbeszédet kezdjenek a jövő világrendjéről. Ellenkezőleg, a Nyugat várhatóan aktivizálja majd a legújabb fegyverrendszerek fejlesztését, és felgyorsítja a biológiai, genetikai és egyéb fegyverek létrehozására irányuló kutatásokat” – írta a TASZSZ által idézett cikkében az orosz kémfőnök.

Továbbra is erősek az ellentétek az USA és Oroszország között

Nariskin szerint „ezzel egyidejűleg a Fehér Ház jól ismert politikájának keretében, amelynek célja az instabilitás övezetének létrehozása Oroszország határai mentén, folytatódni fognak a Közép-Ázsia és a Transzkaukázus destabilizálására irányuló kísérletek”.

„Emellett Washington továbbra is ingatni fogja a kínai belpolitikai helyzetet, provokálni fogja a feszültség növekedését a Tajvani-szorosban és a Koreai-félszigeten, törekedni fog a Nyugat számára elfogadhatatlan kubai, iráni és venezuelai kormány meggyengítésére és leváltására, újabb kísérleteket tesz majd a +demokrácia+ erőszakos bevezetésére más országokban, a világ népeinek sorsáról döntő szokásos szerepében fellépve” – írta.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn kiadott kommentárjában arra figyelmeztetett, hogy Washington „veszélyes és rövidlátó politikája a közvetlen összecsapás szélére sodorja az Egyesült Államokat és Oroszországot”. Zaharova Ned Price amerikai külügyi szóvivő nyilatkozatára reagált, aki az amerikai-orosz kapcsolatok megromlásáért Moszkvát tette felelőssé.

Afganisztáni fiaskót emleget a külügyi szóvivő

Az orosz diplomata ezzel szemben azt állította, hogy a hanyatláshoz Washingtonnak „az amerikai hegemónia minden áron való fenntartására irányuló vágya” vezetett, valamint az, hogy elutasította a komoly párbeszédet biztonsági garanciákról. Zaharova szerint Washington az afganisztáni fiaskó után egyre inkább belekeveredik az új konfliktusba, anyagilag támogatva a kijevi „neonáci rezsimet”, és növelve az ukrajnai katonai jelenlétét.

A moszkvai szóvivő emlékeztetett rá, hogy Moszkva óvta Washingtont az eszkalációtól, és hogy Oroszország érdekelt a feszültség csökkentésében és a békés egymás mellett élés elveinek betartásában, szigorúan a kölcsönösség alapján. Kifejezte az orosz fél készségét a párbeszédre, ugyanakkor kifogásolta, hogy szerinte az Egyesült Államokból hiányzik a minimális előrelépéshez szükséges politikai akarat.

A RIA Novosztyi hírügynökség rámutatott, hogy a Razvedcsik című új magazin a (bolsevik) külföldi hírszerző szolgálat megalakulásának 102. évfordulójának előestéjén jelent meg; 1920. december 20-én alakult meg ugyanis az ellenforradalom és a szabotázs elleni harcra létrehozott Összoroszországi Rendkívüli Bizottság (VCSK vagy cseka) külföldi tevékenységért felelős részlege.

MTI

Az Al Jazeera jelentése szerint az ukrán kormány „az agresszor megnyugtatásaként” utasította el Henry Kissinger felhívását, miszerint itt az ideje, hogy diplomáciai úton jusson megállapodásra a háború lezárása érdekében Oroszország és Ukrajna. Kissinger korábban amerikai külügyminiszter volt, még Richard Nixon, majd Gerald Ford amerikai elnök idején, s a Szovjetunióval szembeni hidegháborús puha politika kidolgozója.

A diplomata nemrég a Spectator magazinban megjelent véleménycikkében tett több javaslatot, ugyanakkor azt is kijelentette, hogy korábban több alkalommal is kifejezte támogatását a szövetségesek erőfeszítései kapcsán, hogy meghiúsítsák Oroszország ukrajnai agresszióját.

Úgy folytatta, ennek ellenére közeleg az idő, hogy „a már megvalósult stratégiai változásokra építsünk, s azokat egy új struktúrába integráljuk a tárgyalásos úton történő béke elérése felé”. Hangsúlyozta, noha „egyesek számára a háború által impotensé tett Oroszország a legkedvezőbb eredmény”, ő ezzel nem ért egyet.

Mihajlo Podoljak, az ukrán elnök tanácsadója Kissinger kijelentéseire reagálva kijelentette, az amerikai diplomata „még mindig nem ért semmit… sem ennek a háborúnak a természetét, sem pedig a világrendre gyakorolt hatását”. Podoljak egy kicsit élesebb hangnemben folytatva úgy fogalmazott: