Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Nagyon sokan menekültek el azonban a burjátok, a tuvaiak és a kalmükök közül is, mely három népcsoportban több közös is van: mindháromnak megvan a maga „autonóm” köztársasága és mindhárman főként buddhisták.

Nem meglepő, hogy főként Mongóliába menekültek át, azonban a Sibreal beszámolója szerint a legtöbbjük nem tud igazán beilleszkedni és tovább tervez menni, azonban nagyon kevesen vannak közülük, akik vissza akarnának térni.

Az átlagmongol egyébként befogadó az Oroszországgal menekülőkkel szemben, a kormány azonban több okból is aggódik: egyrészt nem akarja magára haragítani Oroszországot, másrészt nem akarja, hogy Kínából tömegesen kezdjenek átjönni mongolok, akiknek már nem tudnának munkát adni.

Néhány buddhista vallású ember már a háború előtt is elmenekült Oroszországból, mert folyamatosan áldozataivá váltak különböző rasszista és idegengyűlölő támadásnak, ezek száma pedig csak megszaporodott a háború óta.

Egy burját férfi, Dugarma például 2016-ban hagyta el Oroszországot, elmondása szerint az Oroszországban tapasztalható rasszizmus miatt. Mint mondta, a mongolok tárt karokkal fogadták őt, még ha a kormány nehezebbé is tette a számára, hogy munkát szerezzen vagy vállalkozást alapítson.

Dugarma elmondása szerint ugyanakkor legalább annyira jól él Mongóliában, mint Burjátföldön és sokkal jobban érzi magát egy olyan helyen, ahol az embereken nevükön nevezik a dolgokat, mint például a háborút vagy a népirtást.

Elmondása szerint több burját társa is a koronavírus-járvány alatt menekült át, különösen nagy számban, amikor Mongólia újranyitotta határait. Sokan az elnyomó rezsim ellen menekültek el, de többen Dél-Koreába, Törökországba vagy az Egyesült Államokba terveznek továbbállni.

A Sibreal cikkében több megszólaló is egyetértett abban, hogy ha még a holnapi nap véget érne az ukrajnai háború, akkor sem térnének vissza, mert ugyanazok a nacionalista politikusok vezetnék Oroszországot, akik addig hergelték a népet, amíg rasszistává nem váltak.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, a nagyszabású ukrán ellentámadás nyomán az ukrán fegyveres erők sikerrel visszafoglaltak több területet is, ám az ideiglenesen orosz megszállás alatt állt Izium városában az ukrán hatóságok megdöbbentő felfedezést tettek, miután az oroszok kivonultak a területről.

Az ukrán hatóságok ugyanis arról számoltak be, hogy az oroszok kivonulása után kísértetiesen hasonló tömegsírokra bukkantak az Izium városa mellett található erdős részen, mint annak idején Bucsában és Irpinyben: összesen 440 holttestet találtak, köztük katonákét és civilekét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a szörnyű felfedezésről szóló bejelentését követően kijelentette, hogy mind az ukrán, mind pedig a nemzetközi sajtó képviselőit várják személyesen a helyszínre, hogy a világ értesüljön arról, mi is folyik valójában Ukrajnában.

A tömegsírok feltárását közben bebizonyosodott, hogy a holttesteket 2022 márciusa és szeptembere között helyezték el a sírokban. A nyomozók legalább 17 ukrán katona holttestét exhumálták, a sír felett pedig az a felirat szerepelt, hogy „ukrán hadsereg, 17 ember. Izium hullaház”. A hatóságok hétfői közlése szerint összesen 445 sírhelyet tártak fel, a keresztek egy része lakkozott fából készült, s némelyiken név és dátum is szerepel.

A nyomozók eddig megközelítőleg 100 holttestet exhumáltak, az eddig elvégzett vizsgálatok alapján pedig az ukrán tisztviselők úgy vélik, hogy az elhunytak egy részét a bucsai mészárláshoz hasonlóan az orosz erők kínozták meg és végezték ki. Az AFP újságírói is személyesen látogattak el a helyszínre, legfrissebb jelentésük szerint pedig a megtalált holttesteken látták, hogy legalább kettőnek hátra volt kötve a keze.

A jelentés szerint az egyik áldozat kezei össze voltak kötözve, az állkapcsa eltört, és két szúrt seb volt a hátán, a harkovi ügyészség egyik munkatársa pedig megosztotta, az azonosítás során kiderült, hogy egy önkéntes katona volt. Jelenleg is mintegy 10, egyenként négyfős csapat, köztük az ukrán ügyészség képviselői dolgoznak azon, hogy minden holttestet kiemeljenek és megvizsgáljanak, s lehetőség szerint beazonosítsák őket.

A nyomozást vezető Jevgen Szokolov harkovi ügyész megosztotta, pontos számokat egyelőre nem tud mondani, ám az eddig exhumált holttestek többségén lövések és robbanások okozta sebek találhatók. Mások éles tárgyak által okozott sérüléseket szenvedtek, illetve kétségkívül erőszakos halált szenvedtek.

Szokolov elárulta, az egyik katonának hátrakötötték a kezét, míg egy másikat kötéllel a nyakán és törött végtagokkal találtak meg. Közlése szerint egy olyan holttestet is exhumáltak, melyen többszörös szúrt sebeket fedeztek fel. Annyi pozitívumot megosztott, hogy egyelőre nem találtak olyan holttestet, melyek koponyájában fegyverből származó golyó lett volna, becslései szerint pedig az időjárás függvényében megközelítőleg még egy hétre van szükségük ahhoz, hogy az összes holttestet exhumálják.

A Newsweek számolt be arról, hogy az ukrán erők az orosz hadsereg egyik legfejlettebb tankjának „tökéletes állapotú” példányát találták meg Harkovban, ahol az ukrán erők nagyszabású ellentámadást indítottak az oroszok ellen, az orosz erők pedig kénytelenek voltak visszavonulni.

Az ukrán védelmi minisztérium vasárnap a Twitteren közzétett bejegyzésében fotókat is megosztott a felfedezésről, melyeken látszik, hogy az orosz T-90M típusú harckocsi valóban kiváló állapotban van, az oldalán egy „Z” betűs felfestéssel, mely a háború kezdete óta használatos az orosz erők, valamint az oroszokat támogatók körében.

A T-90M az eredeti, T-90-es harckocsi továbbfejlesztett változata, ám az, hogy az ukránok megtalálták, újabb fejtörést okozhat Oroszországnak, mivel a háborúban már több ezer harckocsit semmisítettek meg az ukrán erők.

Noha függetlenül ellenőrizni nem lehet ezeket az adatokat, az ukrán fegyveres erők vezérkara által a Facebookon közzétett hétfői bejegyzés szerint a háború kezdete óta az ukrán erők összesen 2212 orosz harckocsit semmisítettek meg.

Mivel az ukrán erők rendkívül jó állapotban találták meg a tankot, nem elképzelhetetlen, hogy bevetik majd az orosz megszállók ellen, noha ezt az ukrán védelmi minisztérium nem jelezte, így nem tudni, hogy szándékukban áll-e bevetni az orosz tankot az oroszok ellen.

Az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Cseh Köztársaság különleges nemzetközi háborús bűnökkel foglalkozó bíróság felállítására szólított fel, miután tömegsírt fedeztek fel az északkelet-ukrajnai Izjumban.

Az Associated Press szerint az ukrán hatóságok több mint 440 holttestet találtak meg, köztük gyermekeket, felnőtteket és katonákat, akik közül néhányukat hátrakötözött kézzel temettek el, másokon pedig kínzás nyomai voltak láthatók.

Erre vonatkozóan az ukrán elnök, Volodimir Zelenkszkij kijelentette, hogy Bucsa és Mariupol után sajnálatos módon Izjum került sorra, ez pedig azt jelenti, hogy „Oroszország mindenhol halált hagy maga után, amelyért felelősségre kell vonni”.

Jan Lipavsky, a Cseh Köztársaság külügyminisztere Twitteren azt írta, miszerint Oroszország „lelőtt és megkínzott emberek százainak tömegsírjait hagyta hátra” a kelet-ukrajnai városban, amelyet nem szabad elnéznünk, így mielőbbi cselekvésre van szükség.

Elmondása szerint a 21. században „elképzelhetetlenek és visszataszítóak” az ilyen támadások, amelyeket a polgári lakossággal szemben követnek el, ők azonban kiállnak amellett, hogy minden háborús bűnöst felelősségre vonjanak – írta a Sky News.