Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Nem tartalmaz újdonságot Vlagyimir Putyin szerdai bejelentése a részleges mozgósításról, az orosz elnök az utóbbi hetekben már végrehajtotta a műveletet, amely csupán azt jelzi, hogy problémákba ütközik az Ukrajna ellen harcoló alakulatok összeállítása – mondta Volodimir Zelenszkij, az orosz támadás ellen védekező ország államfője a Bild című német lapnak.

 Az ukrán elnök röviddel Vlagyimir Putyin részleges mozgósításról szóló televíziós beszéde után kijevi hivatalában a Bildnek adott interjújában elmondta, hogy a felvétel nem tartozik a „kedvenc videói” közé, és nem is talál benne új információt.

Mint mondta, az ukrán hírszerző szolgálatok és Ukrajna szövetségesei már megállapították, hogy Oroszországban részleges mozgósítást hajtanak végre. Moszkva kadétokat – katonai iskolában tanuló diákokat – vet be Ukrajnában, „srácokat, akik nem tudtak harcolni”, és el is esnek. Ezek a fiatal emberek még a képzésüket sem tudták befejezni, „hozzánk jönnek és meghalnak” – mondta Volodimir Zelenszkij.

Hozzátette: Vlagyimir Putyinnak „gondjai vannak” a támadáshoz szükséges alakulatok, a tisztek és egyéb katonai személyzet kiállításával, és „látja, hogy egységei egyszerűen megfutamodnak”.

Az orosz elnöknek milliós sereg kell, mert látja, hogy az Ukrajnába vezényelt katonák „nagy része” elmenekül – fogalmazott, kiemelve: Vlagyimir Putyin „vérbe akarja fojtani Ukrajnát, de a saját katonáinak vérébe is”.

Aláhúzta, hogy nem tervezi az orosz megszállás alatt lévő területek visszafoglalásának leállítását. Éppen ellenkezőleg, „a terveknek megfelelően, lépésről lépésre haladunk előre” – mondta az ukrán elnök, hozzátéve: biztos abban, hogy az ukrán erők az ország teljes területét felszabadítják.

Az orosz megszállás alatt lévő területek Oroszországhoz csatolásáról tervezett úgynevezett népszavazásokról azt mondta, hogy ezek „látszat-népszavazások”, amelyeket a nemzetközi közösség tagjainak 90 százaléka nem ismer majd el.

Vlagyimir Putyin televíziós beszédéről azt is elmondta: nem számít arra, hogy az orosz elnök atomfegyvert vet be az Ukrajna elleni háborúban, de nem is tudja kizárni ezt a lehetőséget. Mint mondta, nem hinné, hogy „a világ megengedné neki, hogy használja ezeket a fegyvereket”, de mivel „nem lehet belelátni ennek az embernek a fejébe”, vannak „kockázatok”. Az azonban biztos, hogy nem lehet engedni az ilyen fenyegetésnek, hiszen „Putyin holnap azt mondhatja, hogy Ukrajna mellett Lengyelország egy részét is akarjuk, különben atomfegyvereket fogunk bevetni”. Ezért „nem köthetünk ilyen kompromisszumokat” – jelentette ki Volodimir Zelenszkij a Bild hírportálján bemutatott videóinterjúban.

(MTI)

Már nem is a 24., hanem a 25. órában vagyunk, ezért mielőbb véget kell vetni az ukrajnai háborúnak, amihez az érintett feleknek az ENSZ közgyűlési hetét kihasználva végre komoly párbeszédet kellene kezdeniük – figyelmeztetett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban.

A tárcavezető az M1-nek adott interjújában a részleges orosz mozgósítás hírére reagálva hangsúlyozta, hogy minden olyan hír rossz hír, amely a konfliktust eszkalálja, ezzel párhuzamosan pedig minden olyan fejlemény jó hír, amely közelebb visz a békéhez.

Rámutatott, hogy Ukrajna szomszédjaként Magyarország rögtön súlyosan szembesül a háború negatív hatásaival, ezért hazánk különösen érdekelt a minél előbbi rendezésben, hogy meg lehessen előzni a még nagyobb bajt.

„A mai napon is szeretnénk felhívni mindenki figyelmét arra, hogy minél előbb arra van szükség, hogy véget érjen a háború (.) Ki kell használni az ENSZ közgyűlési hetét, az ENSZ-t, amelyet azért hoztak létre, hogy a világon a legnehezebb kérdéseket is meg lehessen beszélni egymással” – szögezte le.

„Mi Ukrajna szomszédságában nem tudunk mást mondani, mint hogy békét akarunk, és arra kérjük a világpolitika erős szereplőit, hogy végre beszéljenek egymással, állapodjanak meg egymással, végre legyen tűzszünet és végre kezdődjenek olyan megbeszélések, amelyek elhozhatják a békét és véget tudnak vetni emberek tíz- és százezreinek, millióinak teljesen értelmetlen szenvedésének” – tette hozzá.

Szijjártó Péter rámutatott, hogy az elmúlt hónapokban egyedül Törökország közvetítési kísérlete volt sikeres, amellyel a gabonaexport újraindításának köszönhetően valamelyest enyhült a világélelmezési válság.

Erre a sikerre alapozva a török kormánynak talán lenne esélye valamiféle mediációra a szembenálló felek között – húzta alá, hozzátéve, hogy Kelet és Nyugat konfliktusa mindig rossz hír Közép-Európának.

A miniszter sűrű napirendjéről beszámolva elmondta, hogy bár az ukrajnai háború van a középpontban New Yorkban, nem szabad elfelejteni, hogy a világ számos más kíhívással is szembesül, ilyenek például a nemzeti kisebbségek rovására elkövetett jogsértések.

Tájékoztatása szerint kollégáival folytatott kétoldalú tárgyalásai mellett ezért részt vesz a Kisebbségi Jogok Nyilatkozatáról szóló magas szintű ülésen is.  Kijelentette, hogy ez a téma különösen fontos Magyarország számára, miután magyarok milliói élnek az ország határain kívül. Ragaszkodunk ahhoz, hogy a magyarok, éljenek a világ bármely pontján, meg tudják őrizni magyarságukat, nyelvüket, jogaikat – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a világszervezetnek fel kell lépnie ezen jogok csorbulásakor. „A nemzeti közösségek jogainak tekintetében nem szabad kompromisszumokat kötni” – fogalmazott.

(MTI)

Noha Macron az elmúlt hónapokban többször is egyeztetett Putyinnal az ukrajnai háborúról, továbbra sem tudta jobb belátásra bírni, ahogyan Erdogan sem, bár legutóbb a török elnök arról beszélt, hogy úgy érzi, Oroszország első embere hajlik a béke megkötésére.

Legutóbb Macron pedig arról beszélt, hogy a következő napokban telefonbeszélgetést tervez Putyinnal. A TASZSZ beszámolója szerint Marcon kedden a BFM televíziónak azt mondta, az a terv, hogy az elkövetkezendő napokban újra tárgyalni fognak Putyinnal, elsősorban a nukleáris kérdésekről.

Korábban már tárgyaltak erről, a nukleáris biztonsági helyzetről, de még mindig van miről beszélniük. Macron szerda reggel a NAÜ vezetőjével, Grossival fog egyeztetni a kérdésben, majd ennek a beszélgetésnek az eredményei alapján felhívja telefonon Putyint.

A Vlagyimir Putyin orosz elnök által bejelentett részleges mozgósítás további mobilizációra kell, hogy sarkallja a szabad világot, a NATO-nak Ukrajna pénzügyi támogatásával és fegyverszállításokkal kell válaszolnia rá – jelentette ki Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerdán.

Morawiecki a délkelet-lengyelországi Nowa Deba település melletti gyakorlótéren nyilatkozott, ahol megtekintette a Niedzwiedz-22 fedőnevű lengyel-brit-amerikai hadgyakorlatot.

Oroszország folytatni fogja romboló tevékenységét, megpróbálja elérni Ukrajna elpusztítását, területei egy részének elfoglalását – értékelte a lengyel miniszterelnök. Rámutatott: az orosz fél az utóbbi időben több fájdalmas vereséget is elszenvedett, ezért újabb tervbe kezdett, a világ szeme láttára meg akarja változtatni a határokat, el akarja foglalni és annektálni az (ukrán) területek egy részét.

Morawiecki szerint ebbe nem lehet beleegyezni. „Békében akarunk élni egy, az egész világhoz békésen viszonyuló Oroszországgal” – hangsúlyozta. Hozzátette: „Amikor azonban Oroszország megmutatja brutális erejét, nekünk is meg kell mutatnunk védekező erőnket”. Hangsúlyozta, hogy Oroszország nem győzhet Ukrajnában.

Felszólította a nyugat-európai politikai vezetőket, hogy további pénzügyi támogatással és fegyverszállításokkal segítsék Ukrajnát. „Lehetetlen, hogy a hősies ukrán ellenállás (…) most brutális és barbár orosz ellenakcióba ütközzék” – fogalmazott. Mint mondta, folytatni kell Ukrajna támogatását, mert ott vannak ma a „szabadság barikádjai”. Megígérte, hogy ő személyesen is készül mozgósítani és segítséget szervezni Nyugat-Európában.

Pawel Jablonski külügyminiszter-helyettes a PAP hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélte, hogy az orosz elnök a konfliktus további eszkalálására fog törekedni és arra, hogy Ukrajna minél nagyobb veszteségeket szenvedjen. Oroszország azonban belső problémákkal küzd, Putyin lépéseinek hatékonysága rendkívül korlátozott lesz – mondta.

Arra reagálva, hogy Putyin nukleáris fenyegetéssel vádolta meg a Nyugatot, és arra figyelmeztetett, hogy Oroszország területi épségének védelme érdekében minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, a lengyel diplomata leszögezte: Moszkva valódi cselekvési lehetőségei olyanok, mint amilyeneket „már közel hét hónapja megfigyelhetünk Ukrajnában”. Hozzátette: Oroszországnak nagyon rossz szándékai vannak egész Európa felé, de eddig képtelen volt megvalósítani őket.

(MTI)