Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is reagált Putyin közlésére, s úgy fogalmazott, Oroszország legutóbbi akciói (az ukrán területek annektálása) a konfliktus legsúlyosabb eszkalációját jelentik azóta, hogy Putyin elrendelte Ukrajna lerohanását februárban.

Stoltenberg egy sajtótájékoztatón ítélte el az orosz elnök legújabb akcióit, s rámutatott, Putyin a nemrég bejelentett részleges mozgósítással több százezer katonát hívott be, felelőtlen nukleáris fenyegetéseket fogalmazott meg, most pedig illegitim módon újabb ukrán területeket annektált.

A CNN jelentése szerint a NATO főtitkára hangsúlyozta, ez a legújabb negatív fejlemény „a háború kezdete óta a legsúlyosabb eszkalációt jelenti”.

Végül csatlakozott a nemzetközi közösség többségéhez, s kiemelte, hogy a NATO-szövetségesek egyöntetűen megerősítették Ukrajna függetlenségének, szuverenitásának és területi integritásának „rendíthetetlen támogatását”. Hozzátette, a NATO-t még Putyin sem fogja eltántorítani arról, hogy „támogassa Ukrajnát abban, hogy megvédje magát Oroszországgal szemben”.

A CNN orosz állampolgárokat kérdezett meg arról, hogy mit gondolnak a Putyin által bejelentett részleges mozgósításról, s hogy mit gondolnak, mi következik ezt követően: a megkérdezettek többsége nem túl pozitívan nyilatkozott az aktuális helyzetről.

Egy táska a hátán, két másik a kezében – Denis gyalogosan indult útra, hogy átlépje az orosz-grúz határt, mivel attól tartott, hogy ő is megkapja a behívót.

Denis hat napot töltött az úton, melynek nagy részét azzal töltötte, hogy a kígyózó sorban várta, hogy átléphesse a határt: ő egyike annak a több százezer orosznak, akik hajlandók maratoni és rendkívül kimerítő utakat megtenni, mindezt azért, hogy lehagyják hazájukat.

Noha nők és gyermekek is vannak az átutazók között, többségük harcképes fiatal férfi, akik attól tartanak, hogy megkapják a behívót, s besorozzák őket, hogy aztán ukrajnában harcoljanak. A grúz belügyminisztérium adatai szerint napi szinten legalább 10 ezren (!) kelnek át a Lars határátkelőn.

Denis biztonsági okokból nem kívánta megadni vezetéknevét, ám azt elárulta, hogy azért döntött a távozás mellett, mert Putyin múlt heti bejelentése óta egyre nagyobb a bizonytalanság az orosz lakosság körében. Elmondása szerint ugyanis hiába emelte ki beszédében az orosz elnök, hogy az ukrajnai háborúban kizárólag harci tapasztalattal rendelkezőket küldenek, a tapasztalatok nem ezt mutatják.

Ráadásul miután Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadseregbe akár 300 ezer tartalékost is behívhatnak, Denis attól tart, hogy pár éven belül ez a helyzet csak rosszabb lesz, s úgy fogalmazott:

Sokan éreznek hasonlóan, mint Denis: a Grúziába tartó határátkelő oroszok között vannak tanárok, orvosok, taxisofőrök, ügyvédek és építészek, egyszerű orosz állampolgárok, akik nem akarnak háborúzni. S bár azt mondják, hogy nem értenek egyet az orosz kormánnyal, úgy érzik, semmit sem tehetnek a rendszer ellen, nem tudják meggyőzni Putyint arról, hogy változtasson irányt politikájában, ezért inkább távoznak.

Sokan az úton leselkedő veszélyek ellenére is nekivágnak: Denis megosztotta, napokat töltött autójában, anélkül, hogy rendesen evett volna, vagy épp eljutott volna mosdóba. Elárulta, az úton nincs wc, s mivel a többség nem is számított arra, hogy ilyen hosszadalmas lesz a várakozási idő, elegendő élelmiszerrel sem készültek az útra.

Az Európa Tanács (ET) vezetői elítélték a megszállt ukrajnai területek Oroszországhoz való csatlakozásáról szóló Moszkvai bejelentést, és közölték: egy másik állam határainak erőszakos megváltoztatása és az elfoglalt területeken tartott népszavazás a nemzetközi jog súlyos megsértésének számítanak, ezért nem ismerhetők el.

Marija Pejcinovic Buric, az ET főtitkára, Tiny Kox, az ET Parlamenti Közgyűlésének (PACE) elnöke, valamint Simon Coveney ír külügyminiszter, az ET Miniszteri Bizottságának elnöke pénteken kiadott közös közleményükben leszögezték: Oroszország mint megszálló hatalom teljes felelősséggel tartozik az emberi jogok tiszteletben tartásáért a megszállt ukrajnai területeken is.

Oroszországnak haladéktalanul enyhítenie kell a kialakult feszültségen, és vissza kell térnie az Európában és a világon mindenütt a „béke sarokkövének” számító nemzetközi jog alapelveinek betartásához – fogalmaztak.

Kijelentették továbbá, hogy az ET továbbra is kiáll tagállama, Ukrajna lakossága és hatóságai mellett. „Ukrajna függetlensége, önállósága és területi egysége iránti elkötelezettségünk megingathatatlan” – hangsúlyozták, és hozzátették: felszólítanak a konfliktus azonnali befejezésére és a béke visszaállítására.

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között tartottak népszavazást az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról.

A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

(MTI)

Joe Biden amerikai elnök is reagált Putyin pénteki bejelentésére, s hevesen bírálta Moszkva „hamis annexiós állításait”, s ígéretet tett arra, hogy össze fogja hívni a nemzetközi közösséget annak érdekében, hogy felelősségre vonják Oroszországot az illegális annexió miatt.

Az amerikai elnök az Oroszországot elítélő nyilatkozata közben újabb komoly szankciókat jelentett be a Putyin-rezsim ellen, az annexió kapcsán pedig úgy fogalmazott:

Leszögezte, az Egyesült Államok a továbbiakban is maximálisan fogja támogatni Ukrajnát abban, hogy visszaszerezze az ellenőrzést saját területei felett, ehhez pedig mind katonai, mind diplomáciai segítséget hajlandók nyújtani.

Emlékeztetett, a héten az amerikai kormány egy újabb, 1,1 milliárd dolláros további támogatást jelentett be Ukrajna számára.

Biden kijelentette, az Egyesült Államok kormánya továbbra sem fog visszariadni attól, hogy fegyvereket biztosítson Ukrajnának, majd felszólította a nemzetközi közösség minden tagját, hogy utasítsa el Oroszország illegális annexiós kísérleteit, s álljon Ukrajna népe mellé, „amíg csak szükséges”.