Dollár
395,72 Ft
Euró
417,33 Ft
Font
483,51 Ft
Bitcoin
16,934 $

Orosz mozgósítás: “senki sem tudja, hogy mi lesz ezután”

Hadkötelezettség alá vont orosz férfi búcsút vesz hozzátartozóitól egy moszkvai sorozóirodánál 2022. szeptember 27-én. Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrajnai háború miatt szeptember 21-én Oroszországban részleges mozgósítást rendelt el, amely a védelmi tárca szerint mintegy 300 ezer embert érint. Putyin továbbá aláírta az ország büntető törvénykönyvének módosítását, amely 10 év börtönbüntetést is kilátásba helyez azoknak a katonáknak, akik megadják magukat vagy megtagadják a szolgálatot, amelynek során a frontra vihetik őket. MTI/EPA/Jurij Kocsetkov
Európa
not image

Borbély Fanni

Szerkesztő

Mióta az orosz elnök bejelentette a részleges mozgósítást, becslések szerint mintegy 200 ezer orosz hagyta el az országot a sorozás elől menekülve: többségük képes bármit feláldozni és maga mögött hagyni annak érdekében, hogy ne kelljen Ukrajnában harcolnia.

A CNN orosz állampolgárokat kérdezett meg arról, hogy mit gondolnak a Putyin által bejelentett részleges mozgósításról, s hogy mit gondolnak, mi következik ezt követően: a megkérdezettek többsége nem túl pozitívan nyilatkozott az aktuális helyzetről.

Soron kívül Követelésekkel teli listát kapott Budapest a taxisoktól és a közművek dolgozóitól

Egy táska a hátán, két másik a kezében – Denis gyalogosan indult útra, hogy átlépje az orosz-grúz határt, mivel attól tartott, hogy ő is megkapja a behívót.

“Csak fáradt vagyok. Most ez az egyetlen dolog, amit érzek”

– mondta levegő után kapkodva a 27 éves férfi.

Denis hat napot töltött az úton, melynek nagy részét azzal töltötte, hogy a kígyózó sorban várta, hogy átléphesse a határt: ő egyike annak a több százezer orosznak, akik hajlandók maratoni és rendkívül kimerítő utakat megtenni, mindezt azért, hogy lehagyják hazájukat.

Noha nők és gyermekek is vannak az átutazók között, többségük harcképes fiatal férfi, akik attól tartanak, hogy megkapják a behívót, s besorozzák őket, hogy aztán ukrajnában harcoljanak. A grúz belügyminisztérium adatai szerint napi szinten legalább 10 ezren (!) kelnek át a Lars határátkelőn.

Denis biztonsági okokból nem kívánta megadni vezetéknevét, ám azt elárulta, hogy azért döntött a távozás mellett, mert Putyin múlt heti bejelentése óta egyre nagyobb a bizonytalanság az orosz lakosság körében. Elmondása szerint ugyanis hiába emelte ki beszédében az orosz elnök, hogy az ukrajnai háborúban kizárólag harci tapasztalattal rendelkezőket küldenek, a tapasztalatok nem ezt mutatják.

Ráadásul miután Szergej Sojgu védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadseregbe akár 300 ezer tartalékost is behívhatnak, Denis attól tart, hogy pár éven belül ez a helyzet csak rosszabb lesz, s úgy fogalmazott:

“Bizonytalan a helyzet, és senki sem tudja, hogy mi következik”.

Sokan éreznek hasonlóan, mint Denis: a Grúziába tartó határátkelő oroszok között vannak tanárok, orvosok, taxisofőrök, ügyvédek és építészek, egyszerű orosz állampolgárok, akik nem akarnak háborúzni. S bár azt mondják, hogy nem értenek egyet az orosz kormánnyal, úgy érzik, semmit sem tehetnek a rendszer ellen, nem tudják meggyőzni Putyint arról, hogy változtasson irányt politikájában, ezért inkább távoznak.

Sokan az úton leselkedő veszélyek ellenére is nekivágnak: Denis megosztotta, napokat töltött autójában, anélkül, hogy rendesen evett volna, vagy épp eljutott volna mosdóba. Elárulta, az úton nincs wc, s mivel a többség nem is számított arra, hogy ilyen hosszadalmas lesz a várakozási idő, elegendő élelmiszerrel sem készültek az útra.