Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

A Kárpáti Igaz Szó értesülései szerint az egészségügyben tevékenykedő ukrajnai nőket katonai nyilvántartásba veszik, s az erre vonatkozó szabályt még tavaly, december 30-án fogadták el.

A dokumentum szerint az érintett nőknek az ideiglenes hadköteles igazolás (30 napig érvényes) kézhezvételét követően 7 napon belül meg kell jelenniük a hadkiegészítő parancsnokságon – derül ki az Infostart beszámolójából.

Ez azokra a nőkre és lányokra is vonatkozik, akik jelenleg egészségügyi (orvosi vagy gyógyszerészeti szakterületen) tanulmányokat folytatnak a szakiskolákban, szakmai előkészítőkön vagy felsőoktatási intézményekben.

A nőket azután veszik fel a hadkötelesek katonai nyilvántartásába, hogy megállapításra került a katonai szolgálatra való alkalmasság, felvették a személyes adataikat, illetve a megfelelő, katonai nyilvántartásba vételi okmány kiállítása is megtörtént.

Az ukrán erők csapást mértek egy orosz ideiglenes katonai bázisra Zaporizzsja megyében, aminek következtében mintegy 80 orosz katona meghalt vagy megsebesült – írta szerda esti jelentésében az ukrán vezérkar.

A támadást kedden hajtották végre az orosz ellenőrzés alá került Tokmak település környékén. A vezérkar arról is tájékoztatott, hogy az orosz ellenőrzés alatti Luhanszkban, a megyei kórház neurológiai osztályán a Wagner orosz zsoldoscsoport több mint száz tagját kezelik különböző sebesülésekkel.

A kijevi katonai vezetés közölte még, hogy szerdán az orosz csapatok főként a Donyeck megyei Liman, Bahmut és Avgyijivka települések irányában hajtottak végre támadó műveleteket.

(MTI)

Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az RBC-Ukrajina hírügynökségnek adott szerdai interjújában elmondta, hogy Oroszország nagy pontosságú rakétái, köztük a Kh-101, Kh-555 és Kalibr típusok hamarosan elfogyhatnak.

Kiemelte, hogy egy-egy csapás nagyjából 80 rakétát jelent, a készletek apadását pedig mi sem jelzi jobban, hogy egy december 31-ei támadásnál már csupán 20 precíziós rakétát használtak fel az oroszok – írja a Newsweek.

A Kh-555, a Kh-55 típus továbbfejlesztett változata, és 2004-ben rendszeresítették. Elődjéhez képest javult a pontossága és megnövekedett a hatótávolsága. A Kalibr cirkálórakéták, amelyeket először 1994-ben vetettek be, Oroszország egyik elsődleges nagy hatótávolságú fegyverévé vált. A háború során ukrán katonai és infrastrukturális célpontok ellen mértek vele csapásokat.

A Kh-101-es cirkálórakéta stratégiai bombázók által szállított, levegőből indított rakéta. Decemberben az ukrán légierő parancsnoksága szerint Oroszország legalább 76 ilyen rakétát indított az ukrán energetikai infrastruktúra elleni csapássorozat részeként.

Szkibickij szerint ugyanakkor az oroszok most új stratégiával próbálkoznak, és amennyiben már nem lesz elegendő nagypontosságú rakétájuk, úgy kamikaze drónokkal kombinálják a H-22-t és az Sz-300 rakétáikat.

Petro Kotin, az ukrán állami atomenergetikai vállalat, az Energoatom vezetője szerint ENSZ-békefenntartókat kellene küldeni a zaporizzsjai erőműbe, még akkor is, ha nem született megállapodás Oroszországgal egy biztonsági övezet létrehozásáról.

Bár Ukrajna szeptember óta kéri, hogy a szervezet békefenntartókat küldjön a helyszínre, ám ez az első alkalom, hogy egy ukrán tisztviselő a Moszkvával kötött megállapodás hiányában is megfogalmazta ezt a javaslatot.

Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve már jó ideje szorgalmazza egy nukleáris biztonsági és védelmi övezet létrehozását a zaporizzsjai atomerőmű körül, amely jelenleg orosz megszállás alatt áll, és az elmúlt időszakban számos támadás érte a területét.

A folyamat nem halad előre

Kotin kijelentette, mivel továbbra sem született megoldás az ügyben, mindez azt jelenti, hogy ENSZ-békefenntartókra van szükség az intézményben, ráadásul mielőbb – derül ki a Sky News beszámolójából.

Ezt azonban nem olyan egyszerű kivitelezni, ugyanis Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagja, így bármilyen erre utaló intézkedési tervet megvétózhat, az Energoatom vezetője viszont ennek ellenére is fontosnak tartotta, hogy felhívja a figyelmet a problémára.

Ahogy arról korábban is beszámoltunk, az ukrán erők rég nem látott csapást mértek az oroszokra, melynek következtében legkevesebb 63 orosz katona halt meg.

Ukrajna azt állította, hogy 400 orosz katona vesztette életét az oroszok által ideiglenes szálláshelyként használt makijivkai épületben, s bár az oroszok csak 63 halottról számoltak be, a közösségi médiában közzétett, s szélsebesen terjedő felvételek alapján az épületet az ukrán erők jóformán a földdel tették egyenlővé.

A Sky News jelentése szerint magas rangú orosz katonai bloggerek igen dühösen reagáltak a több tucat orosz katona halálára, jelentős részük pedig masszív kritikákat fogalmazott meg az orosz vezetéssel szemben. Archangel Spetznaz Z, egy 700 ezer követővel rendelkező blogger például a Telegramon azt írta:

Eközben Igor Girkin, a kelet-ukrajnai oroszbarát csapatok egykori parancsnoka kijelentette, több százan halhattak meg vagy sebesültek meg az ukrán csapásban. Miután Ukrajna bejelentette a csapást, s végül a kezdeti tagadás után az oroszok is beismerték veszteségeiket, az orosz politikusok is megszólaltak.

Grigorij Karaszin orosz szenátusi tag „szigorú belső elemzést” követelt, míg Szergej Mironov törvényhozó, az orosz felsőház, a szenátus korábbi elnöke büntetőjogi felelősségre vonást követelt azon tisztviselőkkel szemben, akik „engedélyezték a katonai személyzet koncentrációját egy védtelen épületben”.