Franciaország rövidesen harckocsikat fog szállítani Ukrajnának

Újabb feszültség kezd kibontakozni az ENSZ és Oroszország között, az oroszoknak ugyanis nem igazán tetszik, hogy António Guterres szorgalmazza annak vizsgálatát, hogy milyen származású drónokat vetettek be a háborúban.

Az ENSZ főtitkára szerint ugyanis joguk van kivizsgálni azt, hogy Oroszország iráni drónokat használt-e a civilek és a különböző infrastruktúrák elleni támadásra az elmúlt időszakban – számolt be róla a Sky News.

Oroszország ENSZ-nagykövete, Vaszilij Nebenzia ugyanakkor azzal érvelt, hogy az ENSZ-főtitkár ezzel megsérti a szervezet alapokmányát, és úgy vélekedett, hogy csak a Biztonsági Tanács adhat megbízást a vizsgálat lefolytatására.

Oroszország mindeközben összehívott egy ülést, melyen a „biológiai hadviseléssel foglalkozó titkos ukrajnai amerikai laboratóriumokkal” foglalkoznak. Az Egyesült Államok és Ukrajna továbbra is tagadja, hogy bármilyen hasonló együttműködés lenne közöttük.

James Kariuki, az Egyesült Királyság nagykövet-helyettese úgy gondolja, hogy Oroszország részéről ez csak egy újabb kísérlet arra, hogy elterelje a figyelmet a háború során elkövetett bűntettekről. Robert Wood, az Egyesült Államok nagykövet-helyettese „egyszerűen elképesztőnek” nevezte Oroszország állítását.

Andrej Kurkov ukrán író a Sky Newsnak nyilatkozva jelentette ki, hogy meglátása szerint az ukránok győzhetnek, ám ez nagyon sok ukrán katona és civil életébe kerülne. Az író feltette a kérdést, „mi a győzelem Ukrajna számára?”, majd meg is válaszolta azt:

Hozzátette, az ukránok „dacosak” és nem akarnak visszatérni a Szovjetunióba, nem akarnak úgy élni, mint Oroszországban, ahol nincs szólásszabadság. Rámutatott, ennek okán az ukránok „a végsőkig fognak harcolni”. Úgy fogalmazott, „jó lenne, ha Oroszországban történne valami, ami megállítja ezt a háborút”.

Arra a kérdésre, hogy mint író, hogyan jellemezné az orosz elnököt, azt mondta:

Kurkov úgy látja, ez a háború Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt egy komikusból „igazi államférfivá” változtatta, megjegyezve, hogy ő maga is menekülésre kényszerült kijevi otthonából, amikor Oroszország február végén lerohanta Ukrajnát, hozzátéve, hogy kezdetben „bénultnak” érezte magát, és amikor a háború első napjait dokumentálta, minden érzelemtől mentes volt.

Naiv illúzió, hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak, a tartós békéhez amerikai-orosz tárgyalásokra van szükség, ehhez viszont fontos lenne, hogy a két ország vezetője találkozzon a G20-csoport közelgő csúcsértekezletén – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Buenos Airesben.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Latin-amerikai és Karibi Államok Közössége (CELAC) és az Európai Unió közös argentínai külügyminiszteri találkozóját megelőzően hangsúlyozta, hogy a világ legnagyobb gazdaságait tömörítő G20 indonéziai ülésén jó eséllyel részt vesz majd az orosz és az amerikai elnök is.

„Ha már egy helyen tartózkodnak, akkor én azt gondolom, hogy nagyon nehezen magyarázhatnák meg bárkinek a Földön, hogy miért is nem találkoznak. Értjük, hogy fontos a protokoll, értjük, hogy fontos, hogy mindenki erősnek láttassa magát, erősebbnek a másiknál. De itt emberek százezrei halnak meg, emberek milliói menekülnek, az egész világ válságba került, és meg kell akadályozni, hogy ez a regionális háború, amely már most világválságokat okozott, világháborúvá alakuljon” – szögezte le.

Béke és a tárgyalások

Valamint kijelentette, hogy a békéhez tárgyalásokra van szükség, márpedig „naiv illúzió”, hogy orosz-ukrán tárgyalásokkal véget lehet vetni a háborúnak és tartós békét lehet elérni. „Itt amerikai-orosz tárgyalásra, amerikai-orosz megállapodásra van szükség” – mondta. Szijjártó Péter aláhúzta, hogy bár regionális fegyveres konfliktusról van szó, az mégis súlyos negatív hatásokkal jár az egész világ számára.

„Válságba került a világ energiaellátása, válságba került több térség élelmiszerellátása, az egész világon az egekben van az infláció, gazdaságok fordulnak át recesszióba és emberek millióinak került veszélybe a munkahelye” – mutatott rá.

Kiemelte, hogy ezért az egész világnak az kellene legyen az érdeke, hogy a háború mielőbb véget érjen. „Ugyanakkor aggodalommal látjuk, hogy egyes nagy és erős országok, egyes nagy és erős nemzetközi szervezetek folyamatosan háborús retorikát alkalmaznak. Nyilatkozataikkal, döntéseikkel pedig sokkal inkább az eszkaláció irányába tolják ezt a háborút, semmint a béke irányába” – fogalmazott.

A miniszter közölte: emberek tízezrei halnak meg, milliók kényszerültek menekülésre, tízmillióknak került veszélybe az élelmiszer- és energiaellátása, s minderre a sok bajra kizárólag a béke jelentheti a megoldást.

„Itt az ideje, hogy a nagy nemzetközi szereplők (.) az eszkaláció helyett a béke létrehozásának irányába hozzanak döntésenek” – figyelmeztetett, hozzátéve, hogy tartózkodni kell minden, a helyzet további súlyosbodásának kockázatával járó lépéstől. Szijjártó Péter az EU-CELAC tanácskozás margóján kétoldalú megbeszélést folytat többek között argentin, Costa Rica-i, ecuadori, guatemalai, jamaicai, kolumbiai, nicaraguai és panamai kollégájával.

(MTI)