Nem bizonyított, hogy az AstraZeneca vakcinája vérrögképződést okoz
A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) csütörtöki közleménye szerint nincs olyan adat, amely megerősítené, hogy az Oxford/AstraZeneca által a koronavírus ellen közösen kifejlesztett oltóanyag okozta volna a Dániában is észlelt vérrögképződéseket.
Az AstraZeneca svéd-brit gyógyszergyár koronavírus elleni vakcinája a pusztaföldvári háziorvosi rendelőben 2021. március 11-én.
MTI/Rosta Tibor 
Phil Bryan, az MHRA oltóanyagbiztonsági igazgatója a felügyelet által csütörtök délután ismertetett felhívásában azt kérte, hogy mindenki, akit az egészségügyi hatóságok oltásra hívtak be, adassa be magának az oltóanyagot.
A közlemény előzményeként Dániában elővigyázatosságból két hétre felfüggesztették az AstraZeneca oltóanyagának használatát, miután több bejelentés érkezett arról, hogy vérrög képződött a beoltottak szervezetében.
A dán egészségügyi hatóságok is hangsúlyozták, hogy jelenleg nem lehet olyan következtetést levonni, amely szerint összefüggés lenne az oltás és a vérrögképződés között.
Eközben az európai szabályozó hatóság, az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) legfrissebb közleményében jelezte, az EMA biztonsági bizottsága úgy véli, hogy az előnyök még mindig felülmúlják a kockázatokat, továbbá hogy az oltások beadása folytatódhat, a trombózis és embólia eseteinek vizsgálata pedig folyamatban van.
Több ország, köztük Dánia és Ausztria, ideiglenesen felfüggesztette az AstraZeneca vakcinájával történő oltásokat, miután többen az oltás után trombózisban és embóliában szenvedtek, továbbá vérrögképződést tapasztaltak, egy ember pedig elhunyt közvetlenül az oltás után, az EMA szerint azonban semmi nem utal arra, hogy ezek a mellékhatások a vakcinának köszönhetők – írja a NU.
