A napenergia-szektor fejlődésével Magyarországon is több olyan lényeges változás történt és történik, amelyek alkalmazásával mérsékelhetők a rendszerszintű kiegyenlítetlenségi problémák. Mindezzel az időjárásfüggő megújulók rendszerbe való integrálhatósága is javul, így megnyílhat az út a szabályozásba bevonható naperőmű kapacitás további bővítésére.

A naperőművek üzemeltetői egyre nagyobb pontossággal képesek előjelezni az időjárási körülményeket, ezzel a termelés várható alakulását is, többek között mesterséges intelligencia alkalmazásával. A jövőben ezen a területen már nem várhatók nagy mérföldkőnek számító újítások, a menetrendezés pontossága inkább az energetikai rendszerben alkalmazott eszközökön múlhat. Soron kívül Megtalálták az állami gondozásból eltűnt 13 éves fiút

Az energiatárolók rendszerbe építése nagy mértékben javítaná az ellátás biztonságát, nem beszélve arról, túltermelés esetén nem kellene gyorsan helyet találni a többlet energiának, hiány esetén pedig rendelkezésre állna kiegyenlítő energia. Erre ma is van lehetőség, a tömeges elterjedéshez azonban hosszú távon felhasználáshoz és működtetéshez szükséges beruházási környezet átalakítására lenne szükség; ilyen lépés lenne az erőmű és akkumulátor kimeneti teljesítményének összesítése és csak egyszeri elszámolása.

Ez az energetikai beruházásokat finanszírozó bankok számára is pozitív változás lenne, hiszen kedvezőbbé válnának a megtérülési mutatók, ami az energiatárolók elterjedését ösztönözné – számolt be a Portfolio.

A termelők is érdekeltek abban, hogy a rendszerirányító számára kötelezően benyújtandó termelési menetrendjeik minél pontosabban fedjék a megvalósuló termelést, a kiegyenlítetlenségek eltüntetésének költségét ugyanis jórészt az azt előidéző termelőknek kell állnia egy meredeken növekvő szabályozási pótdíj formájában.

Bár olykor szükséges lenne, a jelenlegi gyakorlat szerint a KÁT-termelő 90 perccel a valós termelési idő előtt már nem tud módosítani a menetrenden, az úgynevezett önálló kiegyenlítő menedzsment március 1-i bevezetésével azonban lehetőség nyílik az energiakereskedelemre a KÁT-mérlegkörön kívüli piaci szereplőkkel: ennek újdonsága, hogy a termelő az utolsó beadott menetrendet követően 90 percen belül energiavásárlással vagy értékesítéssel javíthat pozícióján.

Pusztai Tamás, a REG Zrt. vezetője szerint a jogszabályi változás mindenképpen hasznos az iparág számára, a nagy kérdés pedig az, vajon a szolgáltatók tudnak-e élni a lehetőséggel. Pusztai elmondta, a REG Zrt-t nem éri felkészületlenül a helyzet, hiszen a legmodernebb informatikai rendszert alkalmazva nem okoz számukra gondot az átállás.

„Ám azt gondolom, hogy sokaknak még technológiában szintet kell lépnie, mert gyors reakciót és hatékony működést kényszerít ki az új szabályozás. További nagy kérdés, hogy mennyire lesz likvid a piac, mennyire tudják lekövetni a piaci szereplők a működésben így bekövetkező változásokat, kivel mikor és milyen volumenekben lehet majd kereskedni”

A szakértő szerint elképzelhető, lesznek olyan piaci szereplők, akik nem vágnak bele a nagy költségekkel járó technológiai fejlesztésbe, amelyek ráadásul csak hosszú távon térülnek meg, ők azonban pórul járhatnak, mert a mostani változások a szabadpiaci értékesítést vetítik előre, vagyis az Energy 4.0 érkezését.

Pusztai szerint az új szabályozás egyik próbatétele az, a menetrendcsoportok tudnak-e úgy működni kereskedelmi szinten, mint a KÁT-mérlegkörök. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a menetrendcsoport ellentétes irányba tér el a mérlegkörhöz képest – például a mérlegkörben hiány van, a menetrendcsoportban pedig többlet termelés -, ami költségeket okozhat az elszámolási intervallumban, ha pedig az eltérés ugyan azonos, de országos szintű hiány vagy túltermelés van, nincs lehetőség kiegyenlítésre vagy kereskedelemre, ami felveti a piac likviditásának kérdését.

Azon túl, hogy a kínálatot a kereslettel folyamatosan egyensúlyban tartó átviteli rendszerirányító terhei mérséklődnek, a napenergia-termelők pontosabban fogják tudni meghatározni kapacitásuk rendszerszintű le- vagy felszabályozás céljára a MAVIR rendelkezésére bocsátható részét is.

A rendeletmódosítás többek között arra is ösztönzi a KÁT-termelőket, hogy aktív szerepet vállaljanak a rendszer egyensúlyának megőrzésében azáltal, hogy termelési rugalmasságukat felajánlják a rendszerirányító vagy elosztóhálózati engedményesek részére.

A leszabályozásban eddig is volt lehetősége a KÁT-termelőknek szerepet vállalni; a rendszer kiegyenlítésében az képes érdemben részt venni, aki megfelelő felügyelet- és irányítástechnikával dolgozik. A REG Zrt. által használt mesterséges intelligencia például egyedülálló versenyelőnyt biztosít a többi piaci szereplő megoldásaihoz képest.

Néhány évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a naperőművek számára előnyös lehet az éppen az ő támogatásukat szolgáló KÁT-mérlegkör elhagyása, az utóbbi időben elszabaduló magas piaci árak azonban érthető módon vonzóbbak, mint az alacsonyabb fix átvételi tarifák. Éppen ezért 2021 végén jogszabályi módosítás történt, hogy tisztázza a tagsági szerződés felmondásának következményeit, ezzel lehetővé téve a termelők számára a szabad átjárást.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a termelők a piaci árak alakulását követve ki-be ugrálhatnak a mérlegkörökbe, sőt, amennyiben a termelő a fix átvételi tarifát a változó piaci árhoz képesti prémiumra cserélni, nem garantált többé az általa termelt energia átvétele sem.

A piac kedvezően fogadta a módosítást, a többség azonban még kivár; a KÁT még a jelenlegi energiakrízis idején is kiszámíthatóan működő rendszer, ugyanakkor az új lehetőség is vonzó, amennyiben a világpiaci árak nem csökkennek hosszú távon.

Másrészt az új szabályozás elővetíti a piac további változásait, ami hosszú távon a szabadpiac eljövetelét jelöli ki. Ez pozitív változás, a verseny ugyanis jót tesz a szolgáltatóknak és ügyfeleknek is; a szolgáltatás színvonalának emelkedéséhez, innovációhoz vezet, az ügyfelek számára pedig mindez hosszú távú elköteleződést és hozzáadott értéket jelentő kiszolgálást jelent.