A munkáltatót terhelheti a felelősség a kötelezővé tett oltások mellékhatásai miatt

A kormány november 1-jén hatályba lépett rendeletével lehetőséget biztosított a munkáltatóknak arra, hogy előírják a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavállalóik számára. A döntés meghozatalakor ugyanakkor számos szempontot figyelembe kell vennie a munkáltatóknak, többek között az sem teljesen tisztázott, hogy kit terhel a felelősség, amennyiben mellékhatások jelentkeznének – derül ki a Taylor Wessing ügyvédi iroda munkajogi szakértőinek elemzéséből.

A kormányrendelet értelmében a munkáltató – ha szükségesnek látja munkavállalói biztonsága és az egészség megóvása érdekében – a koronavírus elleni védőoltás felvételét a munkavégzés feltételévé teheti az adott munkahely és munkakör sajátosságainak figyelembevételével – olvasható a Jogi Fórumon. 

A munkáltató munkavállalónként mérlegeli, hogy szükséges-e a vakcina előírása, és hogy az arányban  áll-e a munkavállaló alapjogának korlátozásával. A munkáltatónak figyelembe kell vennie a megfertőződésnek való kitettséget, illetve az egészség megóvására alkalmas egyéb eszközöket. A naponta szükségszerűen sok ügyféllel találkozó munkavállalók (pl.: bolti eladók) számára indokolt lehet a védőoltás elrendelése, míg a home office-ból dolgozó munkavállalók esetében az kevésbé tűnhet indokoltnak.

A munkáltató jogosult annak ellenőrzésére, hogy az oltási kötelezettségről tájékoztatott munkavállaló a meghatározott határidőn belül felvette-e a védőoltást. A védőoltás felvétele alól mentesülnek azok a munkavállalók, akik számára az oltás egészségügyi okokból ellenjavallt, melyet orvosi szakvéleménnyel kell bizonyítson. 

A Jogi Fórum szerint fontos kiemelni, hogy a kormányrendelet nem tisztázta a felelősség kérdését. A munkáltató által kötelezővé tett oltás esetleges mellékhatásai vonatkozásában nem mondta ki kifejezetten sem az állam, sem a munkáltató felelősségét.

A jelenleg hatályos szabályozási rendszerben eddig csak az állam által kötelezővé tett védőoltások mellékhatásaiért tartozott az állam kártalanítási kötelezettséggel, melyben a munkáltató által elrendelt kötelező oltások azonban nehezen értelmezhetőek, az állam által adott felhatalmazás és a védőoltások állami engedélyezése ellenére is.

„A felelősség kérdésére így a munka törvénykönyve adhat választ, mely kimondja a munkáltató felelősségét a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkért. A munkáltató az oltás kötelezővé tételével azt ellenőrzési körébe és objektív felelősségébe vonja, így amennyiben káros mellékhatások lépnének fel az oltás következtében azokért nem az állam, hanem a munkáltató tartozhat felelősséggel. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az esetleges mellékhatásokból származó károkat a munkáltatónak kellene megtérítenie” – foglalta össze Torsten Braner, a Taylor Wessing Budapest irodavezető ügyvédje.

A szabályozási rendszer érdekes eleme, hogy az állami dolgozók, akik számára szintén kötelező az oltás felvétele, mindenképpen az államtól tudnának kártalanítást követelni, függetlenül attól, hogy azt végül az egészségügyi törvény vagy a munka törvénykönyve alapján tennék meg. Ez az állami dolgozók számra mindenképpen biztosítja káraik megtérítését, míg a nem állami alkalmazottak esetében akár az is előfordulhat, hogy egy esetleg fizetésképtelenséggel küzdő vállalkozás semmilyen munkavállalói kárt nem fog tudni megtéríteni

„A fentiek alapján a kormányrendelet által bevezetett kötelező oltás munkáltatói elrendelésének lehetősége a felelősség kérdését teljesen bizonytalanná tette, így a jelenlegi szabályozási rendszerben a kötelező oltás elrendelése kockázatokat hordoz a munkáltatók számára”– tette hozzá Torsten Braner.