Nemcsak koronavírus ellen, hanem bőrrákkal szemben is védhetnek az mRNS-vakcinák

Az Oregoni Állami Egyetem (OSU) új tanulmánya szerint az mRNS által indukált specifikus fehérje előállítása megelőzheti a melanómát, míg az mRNS-technológia úttörője, a BioNTech már a 2. fázisú humán kísérleteknél tart egyedülálló bőrrák elleni vakcinájával.

A BioNTech, amely a Pfizer által végül engedélyezett első mRNS COVID-19 vakcina kezdeti fejlesztéséért felelős, a rákhoz kapcsolódó mRNS-kezelések széles választékát vizsgálja – a vastagbél-, hasnyálmirigy- és petefészekrákoktól kezdve az általános szolid tumorok kezeléséig a német gyógyszeripari vállalat az mRNS rákkezelés terén az élen jár. Soron kívül A benzin és a gázolaj ára is csökken péntektől

A BNT111 névre keresztelt terápiás mRNS-vakcina a FixVac nevű kezelési platform része. Ezek a FixVac terápiák olyan specifikus ráktípusokra összpontosítanak, amelyekről ismert, hogy nagyszámú betegnél következetesen ugyanazokat az antigéneket mutatják. A BNT111 négy konkrét melanoma-antigénre összpontosít; a vállalat szerint e négy antigén közül legalább egy megtalálható a bőrrákok több mint 90 százalékában.

Az 1. fázisú vizsgálatok biztonságosnak találták a BNT111-et, és az előrehaladott melanomás betegek egy kis csoportjánál a hatékonyság ígéretes korai jeleit mutatták. 2021 közepén megkezdődött egy nagyobb, 2. fázisú vizsgálat, amely során 180 beteg bevonását tervezik, és a szóban forgó oltás hatékonyságát vizsgálják majd egy Libtayo nevű kísérleti monoklonális antitesttel kombinálva.

A BioNTech melanoma vakcinája terápiás vakcina, ami azt jelenti, hogy nem a bőrrák megelőzésére tervezték, hanem a remények szerint immunterápiás kezelésként fog működni a már diagnosztizált betegeknél. Az Oregoni Állami Egyetem (OSU) kutatóinak új tanulmánya azt sugallja, hogy megvalósítható egy olyan profilaktikus mRNS bőrrák elleni vakcina létrehozása, amely ténylegesen megakadályozza a betegség kialakulását.

Az OSU kutatása a tioredoxin reduktáz 1 (TR1) nevű enzimre összpontosít – ez a molekula fontos antioxidáns szerepet játszik a bőrsejtekben, megvédi őket az oxidatív stressztől és az ultraibolya sugárzás okozta DNS-károsodástól.

Az új tanulmányban bemutatott számos preklinikai kísérlet során a kutatók kimutatták, hogy a TR1 hogyan képes közvetlenül megakadályozni a bőrsejtekben az UV-károsodást, amely rákhoz vezetne. Arup Indra, a projekt vezető kutatója szerint a TR1 termelését serkentő mRNS-vakcina elméletileg segíthetne megelőzni a bőrrák kialakulását:

„Az mRNS sejtbe való felvételét követően a sejtnek magas antioxidáns-szintet kellene elérnie, és képesnek kellene lennie arra, hogy gondoskodjon az ultraibolya sugárzásból eredő oxidatív stresszről és DNS-károsodásról. A bőrrák fokozott kockázatának kitett embereket, például azokat, akik a szabadban, napos éghajlaton dolgoznak, ideális esetben évente egyszer be lehetne oltani.”

Jelenleg az OSU kutatása nagyrészt hipotetikus: bár állatkísérletek bizonyították, hogy a TR1 képes megakadályozni az UV által okozott DNS-károsodást, még rengeteg lépés vár a kutatókra, mielőtt az ötletből valódi vakcinát fejlesztenének ki. Indra úgy gondolja, rendkívüli lehetőségek rejlenek az mRNS-terápiákban, amelyek befolyásolhatják az antioxidáns rendszereket, így profilaktikus rák elleni oltásként működhetnek.