Egy szibériai örökfagyból kiemelt, mintegy 24 ezer éves mikroszkopikus élőlényt sikerült újraéleszteniük a kutatóknak, majd a felolvasztást követően az állat nemcsak életjeleket mutatott, hanem szaporodni is kezdett, ami új megvilágításba helyezi az élet alkalmazkodóképességének határait.

A Current Biology tudományos folyóiratban közzétett tanulmány szerint a vizsgált szervezet egy kerekesféreg, vagyis rotifera volt, amely apró, többsejtű állatként elsősorban édesvízi környezetben fordul elő, és rendkívüli ellenálló képességéről ismert.

A jégkorszak utolsó szakasza

A példány a késő pleisztocén időszakból származik, ami a jégkorszak utolsó szakasza volt és nagyjából 11 700 évvel ezelőtt ért véget, ugyanakkor a vizsgált egyed ennél is jóval korábban, körülbelül 24 ezer éve került fagyott állapotba.

A New York Post azt írja, a szakemberek szerint a jégkorszak idején kialakult, jégben gazdag és szerves anyagokban bővelkedő Yedoma-permafroszt biztosította azt a stabil, tartósan fagyott környezetet, amely lehetővé tette a szervezet évezredeken át tartó konzerválódását.

A mintát szigorúan ellenőrzött laboratóriumi körülmények között olvasztották fel, majd megfigyelték, hogy az állat fokozatosan visszanyeri normális biológiai működését.

A legmeglepőbb eredmény

A legmeglepőbb eredményt azonban az jelentette, hogy a több tízezer évig jégbe zárt kerekesféreg ivartalan szaporodásra is képes volt, ami arra utal, hogy sejtstruktúrái a hosszú fagyott állapot ellenére épen maradtak. A kutatás vezetője, Stas Malavin az Indian Defence Reviewnek úgy nyilatkozott, hogy „jelentésünk a legerősebb bizonyíték arra, hogy a többsejtű állatok képesek több tízezer évet is átvészelni kriptobiózisban, vagyis szinte teljesen leállított anyagcserével”.

A túlélés hátterében a kriptobiózis jelensége áll, amely során az élőlény anyagcseréje szinte nullára csökken, így képes elviselni a szélsőséges körülményeket, például a fagyot, a kiszáradást vagy az oxigénhiányt.

Komoly aggodalmat is felvet a felfedezés

Korábban már sikerült egysejtű szervezeteket vagy egyszerűbb biológiai struktúrákat feléleszteni jégből, ugyanakkor egy többsejtű állat visszahozása jelentős tudományos áttörésnek számít, mivel az összetettebb szervezetek sejtjei jóval sérülékenyebbek a fagyás és felolvadás során fellépő károsodásokkal szemben.

A felfedezés ugyanakkor komoly aggodalmakat is felvet, mivel az éghajlatváltozás következtében olvadó permafroszt ősi mikroorganizmusokat szabadíthat a környezetbe, ami új járványügyi és ökológiai kockázatokat hordozhat. A kerekesférgek mikroszkopikus méretük ellenére összetett emésztőrendszerrel és egyszerű idegrendszeri struktúrával rendelkeznek, ezért különösen figyelemre méltó, hogy ilyen hosszú időn át képesek voltak megőrizni működőképességüket.

Az eredmények túlmutatnak az alapkutatáson

A kutatók úgy vélik, az eredmények túlmutatnak az alapkutatáson, mivel hozzájárulhatnak annak megértéséhez, miként védhetők meg a sejtek a fagyás vagy akár a sugárzás okozta károsodástól, ami a biotechnológia és az asztrobiológia területén is új perspektívákat nyithat.

Hangsúlyozzák, hogy a mostani eredmények nem jelentik azt, hogy nagyobb, összetettebb élőlények, például emlősök hasonló módon újraéleszthetők lennének, mivel a magasabb rendű szervezetek sejtjei jóval érzékenyebbek a tartós fagyasztás során fellépő károsodásokra.