A környezettudatos vásárló külön célcsoportnak számít. Ez nem titok. Aki szeretne tenni valamit a fenntarthatóságért, az pont azokat a termékeket veszi, amelynek gyártója kiemelt figyelmet fordít arra, hogy minél kevésbé károsítsa a környezetet. Legalábbis azt hiszi. A valóság azonban más képet mutat.

A Gazdasági Versenyhivatal tökéletesen leírja, miért is kell résen lenni, amikor az ilyen termékeket reklámozzák. Azok ugyanis korántsem biztos, hogy annyira „zöldek”, mint amennyire azt sugallják, ezért aztán érdemes alaposan tájékozódni, nem pedig az egyszeri impulzus alapján dönteni. Soron kívül 400 fős küldöttséggel érkezik a kínai elnök, aki miatt a légteret is lezárhatják

Mint írják: „ahogy a környezetkímélő termékek és szolgáltatások az adott piacokon egyre keresettebbé válnak, a vállalati marketing is egyre gyakrabban tereli marketingkommunikációját ilyen irányokba” – és ha ezt csinálják, nem nehéz kikövetkeztetni, mekkora üzleti lehetőség van ebben.

A GVH egy példát is felhozott: „Ilyen megtévesztés például, ha egy környezetbarátnak titulált mosógép alacsony vízfogyasztását emeli ki a kommunikáció – miközben energia-felvétele jóval magasabb a hasonló termékekénél, tehát összességében energetikai besorolása nem kedvezőbb más, hasonló kategóriás termékekéhez képest. A forgalmazó így gyakorlatilag bár valós tényeket közölt, összefüggésében nézve azonban a kijelentés, miszerint a termék „környezetbarát”, nem állja meg a helyét” – írják.

Rigó Csaba Balázs, a GVH elnöke a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Körforgásos Gazdaság Elemző Központjának konferenciáján tartott előadásában hangsúlyozta, miért is fontos, hogy fellépjen a hivatal a hasonló félrevezetések kapcsán:

Vagyis ha rájönnek a vásárlók, hogy átejtették őket, akkor később hajlamosak lehetnek kevésbé komolyan venni a ténylegesen környezettudatos gyártók törekvéseit, és többé nem tekintik ezt szempontnak a vásárlásnál:

„A jelenség hátrányba sodorja a piacokon a valóban fenntarthatóságra törekvő, és ebbe komoly innovációt, energiát és költségeket fektető cégeket, ha egyes versenytársaik szimpla megtévesztéssel helyezik magukat előtérbe. Ez a valódi fenntarthatósági programok és környezetbarát technológiák érvényesülése ellen hat, amely nyilvánvalóan káros a társadalomra nézve” – folytatta.

A GVH tényleg nem a levegőbe beszél, ugyanis februárban 60 hazai weblap kommunikációját tekintette át egy gyorsellenőrzés keretében. Ez alapján a magyar cégek „nagyon széles értelmezésekkel és rendszerezetlen módon kommunikálnak a fenntarthatósággal kapcsolatban.”

Ez nem feltétlenül, illetve nem mindig tudatos, éppen ezért a hivatal egy átfogó kiadvánnyal igyekszik segíteni, hogy a vállalatok elkerüljék a megtévesztő marketingtevékenység buktatóit, egyben iránymutatást is kapnak, hogy helyesen járhassanak el.