Kezdőlap

Friss hírek

Fontos hírek

Felkapott

Menü

Dollár
364,38 Ft
Euró
393,57 Ft
Font
460,35 Ft
Bitcoin
70,199 $

Marsi kőzetmintákat hozhat a Földre az Airbus űrszondája

Az Európai Űrügynökség mintegy 491 millió eurós szerződést kötött az Airbus vállalattal annak érdekében, hogy megtervezzék és megépítsék az Earth Return Orbitert, amellyel elsőként gyűjthetnének kőzetmintákat a vörös bolygón a NASA Perseverance roverével, majd azokat visszaszállíthatnák a Földre.

Tudomány

Kulcsár Péter

Szerkesztő

Az Európai Űrügynökség mintegy 491 millió eurós szerződést kötött az Airbus vállalattal annak érdekében, hogy megtervezzék és megépítsék az Earth Return Orbitert, amellyel elsőként gyűjthetnének kőzetmintákat a vörös bolygón a NASA Perseverance roverével, majd azokat visszaszállíthatnák a Földre.

Habár távcsövekkel már Galileo Galilei kora óta megfigyeljük a Marsot, az 1970-es évekkel kezdődően pedig különféle űrszondákat is küldtünk a felszínére, néhány Földre hullott meteoriton kívül más kőzetet nem nagyon tudtak még tüzetesebben szemügyre venni. Soron kívül Robbanás történt Lágymányoson egy társasházban, áldozat is van

Ez egy komoly problémát jelent az asztronómusoknak és a geológusoknak, hiszen kutatásaikat előrelendíthetnék a kőzetek vizsgálatai, nem beszélve arról, hogy a marsi élet lehetőségével kapcsolatos elméleteket is esetlegesen könnyebben alá tudnák támasztani, ha saját kézből tanulmányozhatnák a szikladarabokat.

Pontosan ezen szeretnének változtatni az ESA és a NASA közös Mars Sample Return projektjével, melynek végső komponense az Earth Return Orbiter lesz, amit az Ariane 6 rakétával 2026-ban lőhetnek ki a világűrbe, hogy megkezdje öt évig tartó misszióját.

A Mars Sample Return program első része a NASA Perseverance rovere lesz, amivel 2021 februárjában landolhatnak a vörös bolygó felszínén. A marsjáróval olyan területeket fognak feltérképezni, ahol legnagyobb valószínűséggel kialakulhatott az élet. A roverre szerelt robotkarok segítségével kőzetmintákat gyűjthetnek be, majd zárt csövecskékbe helyezhetik őket, amiket a talajon hagynak.

A második fázis során a Surface Retrieval Lander kezdheti meg küldetését 2026-ban. A landolóegység az automatizált mintavevő Sample Transfer Arm készülékkel, valamint a Sample Fetch Roverrel és a Mars Ascent Vehicle-lel lesz felszerelve – mindegyik eszköz a felszínen történő munkákhoz lett kifejlesztve.

Miután leszálltak a mintákkal teli csövek közelébe, a Sample Fetch Rover elgurul hozzájuk, és begyűjti őket. Ezután visszatér a leszállóegységhez, ahol robotkarjaival a Mars Ascent Vehicle-ön található Orbiting Sample kapszulájába teszi a mintákat, végül felrepülnek a világűrbe, és ismét Mars körüli pályára állnak.

Ez utóbbi feladatban játszhat kulcsszerepet az Earth Return Orbiter, ugyanis amikor 2027-ben a hibrid RIT-2X ionos-kémiai alapú meghajtórendszerének köszönhetően eléri a vörös bolygót, a hat tonnás egység biztosíthatja a Surface Retrieval Lander és a Perseverance közötti kommunikációt. Amikor az Orbiting Sample az Earth Return Orbiterre tevődik át, egy biológiailag teljesen steril tárolórendszerbe kerül, ezáltal biztonságosan az Earth Entry Vehicle-re juthat.

Az Earth Return Orbiter mindezek után elhagyhatja Mars körüli pályáját, és megkezdheti útját a Föld felé. Az Earth Entry Vehicle a végső fázisban beléphet a Föld atmoszférájába, miközben az Earth Return Orbiter Nap körüli pályán marad. Miután az egység landolt a utahi sivatagban, összegyűjtik a kőzetmintákat, karanténba zárják, majd egy speciális létesítménybe szállíthatják őket, ahol áteshetnek az első vizsgálatokon.