Korszakalkotó immunterápiával kezelhető a mellrák
Az immunterápiáról már korábban is bebizonyosodott, hogy hatásos módszer a rák legyőzése terén, egyetlen komoly gond vele csupán az, hogy nehéz úgy alkalmazni, hogy ne okozzon súlyos, akár életveszélyes mellékhatásokat.
Unsplash 
Kétséget kizáróan kijelenthetjük, hogy a daganatos elváltozások elleni harcban az emberi immunrendszerre támaszkodhatunk leginkább, ezért nem véletlen, hogy a kutatók a rákgyógyszerekkel kapcsolatos kísérletek során arra összpontosítanak, hogy valamilyen módon megerősítsék, illetve támogassák a szervezetet abban, hogy leküzdjék a tumorokat.
Az úgynevezett kimérás antigén receptor-T sejt (CAR T) terápia során az orvosok T-sejteket vonnak ki a páciens véréből, amelyeket arra programoznak át, hogy a ráksejtekben található fehérjéket támadják meg, majd visszajuttatják őket a szervezetbe, így erőteljesebb attakot tudnak előidézni.
A módszer eddig bizonyos leukémiatípusok esetében működött, azonban szilárd tumoroknál nem mutatott biztató eredményeket, mivel ilyen környezetben a T-sejtek nagyon hamar kifáradnak és elveszítik hatásukat, valamint életveszélyes citokin vihart is kiválthatnak az immunrendszerből.
A McMaster Egyetem legújabb tanulmányában a szóban forgó terápiában résztvevő T-sejteket természetes immunsejtgyilkos NK-sejtekre cserélték, amivel a kutatók szerint szelektíven, vagyis célzottan támadhatóak meg az egyes rákszövetek.
A tudósok a mellrákban szenvedő páciensek NK-sejtjeit kivonták a szervezetükből, majd genetikailag módosították őket úgy, hogy a rákszövetekben található receptorokat ostromolják meg. Mindezek után visszaültetésre kerültek, és megnézték, miként viselkednek természetes körülmények között.
Rájöttek, hogy a CAR-NK-sejtek sokkal több ráksejtet tudtak elpusztítani, mint a CAR T-sejtek, ami pedig még ennél is fontosabb, hogy a CAR-NK terápia során nem támadták meg a módosított rákellenes szövetek az egészséges sejteket, így nem történt meg az a kellemetlen hatás, ami miatt eddig ellehetetlenültek a kezelések.
Mivel egyelőre csak laboratóriumi tesztekről van szó, az emberi ellenőrzések még nagyon messze vannak, következő lépésben állatokon kell megvizsgálniuk a módszer hatékonyságát és biztonságát, ám ha sikerrel veszik az akadályokat, az sem elképzelhetetlen, hogy új fegyver állhat majd az onkológusok rendelkezésére a rák elleni küzdelemben.
