Egy friss, a JAMA Network Open folyóiratban közzétett svéd kutatás szerint az Alzheimer-kór szempontjából magas kockázatú génváltozatokat hordozó idősek esetében a nagyobb mennyiségű húsfogyasztás nemhogy növelné, hanem akár mérsékelheti is a kognitív hanyatlás ütemét, ami jelentősen árnyalja a jelenlegi általános étrendi ajánlásokat. A Karolinska Intézet kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a táplálkozási tanácsok a jövőben személyre szabottabbá válhatnak, különösen genetikai profil alapján.

Az APOE gén meghatározó szerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatában, Svédországban pedig a lakosság mintegy 30 százaléka hordozza a 3/4 vagy 4/4 génkombinációt, miközben az Alzheimerrel diagnosztizált betegek közel 70 százalékánál jelen van valamelyik magas kockázatú variáns.

A kutatás alapja

A kutatás alapját az a felvetés adta, hogy az APOE4 az evolúció során korábban kialakult génváltozat lehet, amely egy olyan időszakban terjedt el, amikor az emberi táplálkozás nagyobb arányban tartalmazott állati eredetű élelmiszereket.

„Ez a vizsgálat azt a hipotézist tesztelte, hogy az APOE 3/4 és 4/4 génváltozatot hordozók esetében a magasabb húsbevitel csökkentheti a kognitív hanyatlás és a demencia kockázatát, mivel az APOE4 evolúciósan a legrégebbi variáns, és egy olyan korszakban alakulhatott ki, amikor őseink több állati eredetű táplálékot fogyasztottak” – mondta Jakob Norgren, a Karolinska Institutet Neurobiológiai, Gondozástudományi és Társadalomtudományi Tanszékének kutatója.

Több mint 2100 embert vizsgáltak

A vizsgálat több mint 2100, legalább 60 éves, demenciamentes résztvevőt követett nyomon akár 15 éven keresztül a Svéd Nemzeti Idősödési és Gondozási Tanulmány keretében. A kutatók az önbevalláson alapuló étrendi adatokat vetették össze a kognitív állapot alakulásával, miközben figyelembe vették az életkort, a nemet, az iskolázottságot és az életmódbeli tényezőket is – foglalta össze a cikkében a ScienceDaily.

Az eredmények szerint azoknál, akik kevés húst fogyasztottak, az APOE 3/4 és 4/4 génváltozat hordozása több mint kétszeres demenciakockázattal járt a nem hordozókhoz képest. Ez a többletkockázat nem jelentkezett azoknál, akik a legtöbb húst ették, ami a vizsgálatban heti mintegy 870 grammos mediánfogyasztást jelentett, napi 2000 kalóriás energiabevitelhez igazítva.

„Azoknál, akik összességében több húst fogyasztottak, szignifikánsan lassabb kognitív hanyatlást és alacsonyabb demenciakockázatot figyeltünk meg, de kizárólag az APOE 3/4 vagy 4/4 génváltozat hordozói esetében” – hangsúlyozta Norgren.

„Az agy egészségével kapcsolatos étrendi kutatások hiányosak, és eredményeink arra utalnak, hogy a hagyományos táplálkozási ajánlások kedvezőtlenek lehetnek egy genetikailag meghatározott alcsoport számára. Azok számára, akik tudják, hogy ebbe a kockázati csoportba tartoznak, az eredmények reményt adnak, mivel az életmódbeli változtatások módosíthatják a kockázatot.”

A hús típusa

A hús típusa ugyanakkor szintén befolyásolta az eredményeket, mivel az alacsonyabb arányú feldolgozott húsfogyasztás a teljes húsbevitelhez viszonyítva minden géncsoportban alacsonyabb demenciakockázattal társult. „A feldolgozott hús alacsonyabb aránya a teljes húsfogyasztáson belül a demencia kisebb kockázatával járt együtt, függetlenül az APOE genotípustól” – mondta Sara Garcia-Ptacek, a tanulmány társszerzője.

A kutatók egy további elemzésben arra is rámutattak, hogy az APOE 3/4 és 4/4 génváltozatot hordozók körében a magasabb, főként feldolgozatlan húsfogyasztás az összes okból bekövetkező halálozás alacsonyabb kockázatával is együtt járt, ami szélesebb körű egészségügyi hatásokra utalhat. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy megfigyeléses vizsgálatról van szó, ezért az eredmények nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot.

„Most klinikai vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy az APOE genotípushoz igazított étrendi ajánlásokat dolgozhassunk ki” – fogalmazott Norgren, aki szerint a skandináv országok különösen alkalmasak lehetnek ilyen kutatásokra, mivel az APOE4 előfordulása ott mintegy kétszer gyakoribb, mint a mediterrán térségben.

Az apolipoprotein E kulcsszerepet tölt be a koleszterin és más zsírok szállításában az agyban és a véráramban, a gén három fő változata pedig eltérő mértékben befolyásolja az Alzheimer-kór és a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. A leggyakoribb 3/3 genotípushoz képest egyetlen 4-es variáns három-négyszeres, míg két 4-es variáns tíz-tizenötszörös kockázatemelkedést jelenthet, bár ezek az arányok etnikai csoportonként eltérhetnek.