Örmény tüzérségi támadásban megsérült temetõben áll egy azerbajdzsán férfi a többségében örmények lakta Hegyi-Karabah közelében fekvõ Terterben 2020. október 15-én. Az örmény irányítás alatt álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért vívott harcok az október 10-i tûzszünet ellenére kiújultak, Azerbajdzsán és Örményország egymást vádolja a megállapodás megsértésével. MTI/EPA/Aziz Karimov

Ukrajnának öröm, Putyinnak fejfájás: kiújulóban a karabahi konfliktus, Azerbajdzsán felszólított a kivonulásra

Szerző: Nagy Noel

Oroszországot az ág is húzza, ha az ő részvételükkel zajló nemzetközi konfliktusokat tekintjük, most épp a kaukázusi régió okoz nekik fejfájást.

not image

Nagy Noel

2022. március. 27 - 13:37

Miközben ugyanis Oroszország éppen az Ukrajna elleni invázióval van elfoglalva, Azerbajdzsán bevonult a vitatott Hegyi-Karabah régióba – számolt be róla a Reuters hírügynökség alapján a The Guardian.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a szombati nap folyamán az azeri fegyveres erők olyan zónába léptek, ahol az orosz békefenntartók igyekeznek biztosítani a rendet Hegyi-Karabahban, ezzel pedig megszegték a korábbi békemegállapodást.

Oroszország felszólította Azerbajdzsánt, hogy vonja ki a csapatait a vitatott területről és megkezdte saját erőinek rendezését, mozgósítását. Hozzátették azt is, hogy az azeri hadsereg négy dróntámadást is végrehajtott a térségben.

Azerbajdzsán védelmi minisztériuma azonban cáfolta Moszkva állításait, szerintük az oroszok beszámolója „egyoldalú”. Az azeriek állítják, örmény fegyveres csapatok próbáltak meg szabotázsakciót végrehajtani, de az „azonnali lépésekkel” sikerült őket elterelni.

Baku kijelentette ezen felül, hogy továbbra is tartja magát a „háromoldalú” megállapodáshoz, amelyet még 2020 novemberében kötöttek Örményországgal és Oroszországgal a véres karabahi konfliktus lezárása érdekében.

Hegyi-Karabahban még 2020 őszén újult ki a kilencvenes évek óta le nem zárt konfliktus, ráadásul az a kiújulás az egyik legvéresebb szakasza volt a 30 éve zajló háborúnak. Egy törékeny megállapodással végül sikerült megfékezni a harcokat, ám ez most kétségessé vált.

A 2020 őszi konfliktusból végül Azerbajdzsán keveredett ki győztesként, ezzel pedig visszaszerezték az irányítást a Hegyi-Karabah felett, amelyet még 1994-ben buktak el az örmények javára. Továbbra is azonban számos problémát jelent ez a térség a két ország számára.

Az egyértelmű feszültségek mellett ugyanis komoly gondot jelent, hogy bár Azerbajdzsán természetes határai veszik körül a karabahi régiót, szinte száz százalékban etnikailag örmények lakják – ezért is tart ekkora igényt a területre Örményország.

Susi, 2020. október 29. Bombatölcsér egy megrongálódott lakóház elõtt, a Hegyi-Karabah székhelye, Sztyepanakert közelében fekvõ Susiban egy azeri tüzérségi támadás után, 2020. október 29-én. Az örmény irányítás alatt álló, vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahért vívott harcok az október 10-i tûzszünet ellenére folytatódnak, Azerbajdzsán és Örményország egymást vádolja a megállapodás megsértésével. MTI/EPA/Photolure/Hajk Bagdaszarján

A Szovjetunió összeomlását követően egyébként ez több helyen problémát okozott, különösen Közép-Ázsiában, hogy a különböző etnikai alapon létrejövő exklávék területi viták tárgyává váltak. Hegyi-Karabah ennek a legkirívóbb példája, amely úgy tűnik, megint problémát fog okozni.

Már csak azért is, mert ez valamelyest egy török-orosz proxikonfliktusnak tekinthető: míg Oroszország teljes mellszélességgel az örményeket támogatja, addig Törökország az azeriek mögé állt be, amely döntő szerepet játszott a 2020-as háború idején.

Oroszország jelenleg 2000 fővel állomásozik Karabahban, hivatalosan békefenntartás jogcímen. Azerbajdzsán azonban most keresztülhúzza Putyin számításait, ugyanis követelik: vonuljanak ki az orosz csapatok és az ott maradt „illegális” örmény fegyveresek a területről.

Az ukrán Gazeta az azeri védelmi minisztérium közleménye alapján ugyanis arról számolt be ráadásul, hogy Azerbajdzsán azt követeli az oroszoktól, hogy többé ne is nevezzék Hegyi-Karabahnak ezt a régiót, ugyanis ez már nem önálló entitás, hanem azeri terület.

Örményország viszont eközben Vlagyimir Putyin segítségét kérte, ugyanis az azeri csapatok folytatják az offenzívájukat. Baku viszont arra hivatkozik, hogy ők csak tartják magukat a hármas megállapodáshoz, melynek része az, hogy övéké Hegyi-Karabah.

Olekszij Danyilov, Ukrajna Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsának főtitkára pedig már-már örömmel fogadta a hírt, hogy újabb fronton nehezítik meg Moszkva dolgát. Mint mondta, ez nagymértékben segíthet Ukrajnának, hogy visszaverjék az orosz támadást.

Danyilov kijelentette, hogy Oroszország korábban a vitatott területről is vont ki csapatokat, hogy átvezényelje őket Ukrajnába, ezért nem valószínű, hogy ezúttal az örmények segítségére fognak sietni – idézte a Pravda.

Danyilov megemlítette azt is, hogy az orosz-japán nézeteltérést is fejfájást okozhat Moszkvának a Kuril-szigeteket illetően, viszont még egy államra, Lengyelországra lenne szükség, hogy teljesen megosszák a figyelmet:

„Lengyelország akár területi igényt tarthat Kalinyingrádra. Ez nagyon sokat segítene nekünk, mert akkor az orosz hadseregnek lenne más dolga, mint a mi városainkat és falvainkat pusztítani, gyermekeinket és nőinket gyilkolni”

Nincs nagy valószínűség ugyanakkor arra, hogy a lengyelek igényt tartanának Kalinyingrádra, ugyanis ez reális veszélyét teremtené egy NATO-Oroszország konfliktusnak. A karabahi front viszont annál érdekesebb, az oroszoknak ugyanis ott is közvetlen érdekeltsége van.