Egy friss tanulmányból derült ki, hogy a egy milliárdos egymilliószor több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint egy átlagember.
Bár a környezetvédelem fontosságával tisztában vannak, mégsem üdvözölte mindenki a döntést.
2021-ben sorra érték a világot a katasztrófák, és ha a koronavírus-járvány nem lett volna elég, idén pusztító természeti jelenségek és időjárási viszontagságok keserítették meg életünket.
Különösen pozitív eredményekkel zárta hazánk az idei évet a zöld energia alkalmazása kapcsán, a bruttó végső energiafogyasztásban ugyanis 13,9 százalékra nőtt a megújuló alternatívák aránya.
Az óceánok oxigénhiányos vize jelenti a legnagyobb veszélyt a tengerekben élő állat- és növényfajokra, ezért az MIT tudóscsapata egy 3D-s atlasz készítésébe kezdett, amellyel előrejelezhetőek az éghajlatváltozás negatív hatásai.
Habár a koronavírus egészségügyi, társadalmi, valamint gazdasági következményeiről többnyire borúlátó tanulmányok készülnek, a Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatóinak hála ezúttal egy pozitív példa is akadt.
A globális felmelegedés következtében “zombi” kórokozók jelenhetnek meg az Északi-sarkvidéken.
Mostantól érdemes lesz kétszer is meggondolnia a turistáknak, hogy rágyújtanak-e a spanyol tengerpartokon.
Brutális adatokra derült fény, ugyanis egy friss kutatásból kiderült, hogy Európa 20 legnagyobb hús- és tejipari vállalata több üvegházhatású gázkibocsátásért felelős, mint Dánia, vagy éppen Hollandia.
A világ legnagyobb hegységét övező régióban található több mint 15 ezer jégréteg elemzése során klímakutatók megállapították, hogy a gleccserek tízszer gyorsabb ütemben zsugorodnak, mint a korábbi évszázadokban.
Az új vízi útvonal a kontinens legritkább és legveszélyeztetettebb fajainak otthont adó területen haladna keresztül.