Egyes szakértők szerint sokkal olcsóbb lenne mesterségesen megváltoztatni a világ éghajlatát, mint más erőfeszítéseket végezni.
A koronavírus-járvány mostanra már valamennyiünket négy fal közé szorította.
Thomas Brock mikrobiológus látogatása a 60-as években az Egyesült Államok egyik legszebb védett övezetébe alapjaiban változtatta meg az orvosbiológia történelmét. Miközben ő és az egyik diákja éppen a Mushroom Spring forrását tanulmányozták, egy érdekes, aranyszínű bevonatot találtak a közelében, amely hőálló enzimek előállítására képes mikrobák tömegétől hemzsegett. Napjainkban ugyanezeket az enzimeket használják a polimeráz-láncreakció (PCR) […]
Az ukrán hatóságok arra lettek figyelmesek, hogy a 30 km-es zónán belül kialakult tüzek miatt jócskán megnőtt a radioaktivitás.
A legtöbb tudós számára Grönland a viszonyítási pont, ha a klímaváltozást vizsgálják, egy olyan hely, ahol a legtöbb bizonyítékot tudják gyűjteni a jelenség negatív hatásairól.
A legújabb kutatások alapján a Föld egyik legzordabb táján korábban burjánzott az élet.
Egy új kutatás alátámasztja, hogy nem érdemes azt a mítoszt elhinni, miszerint az elektromos autók növelik a CO2-kibocsátást a bolygón, éppen ellenkezőleg, egyes helyeken akár 70%-al is csökkenthetik a szennyezést, attól függően, melyik országról van szó. Egyes kutatások arra is kitérnek, hogy világszerte már az elektromos hálózatok is a megújuló energiák felé vették az irányt.
Egy kutatócsoport, akiknek tudósai az Egyesült Államokból, Bolíviából, Brazíliából, Svédországból, Peruból és Kolumbiából kerültek ki arra a következtetésre jutott, hogy egyáltalán nem mérték fel a gazdasági és környezeti hatásait a jelenlegi tervek között szereplő útépítési projekteknek.
A világ óceánjai évente LEGO darabok millióit mossák partra, és ezek a játékból szennyezőanyagokká alakult darabkák még egy ideig nem is mennek sehova. Egy új kutatás szerint a klasszikus LEGO darabkák lebomlása körülbelül 100 és 1300 év közé tehető, attól függően, hogy milyen műanyagból készültek, és milyen a vízben az időjárás, ami hat rá.
Az emberiség évente 300 millió műanyag szemetet termel, amit képtelenek vagyunk lebontani – vagy újrahasznosítjuk őket, vagy szemétlerakókon gyűlnek össze. A Frontiers in Microbiology tudományos lapban publikált cikk szerint német tudósok nemrég olyan műanyagevő baktériumokra bukkantak, amelyek segítségünkre lehetnek a jövőben a probléma megoldásában.
Egy átlagos ember általában 3-4 havonta szokta cserélni a fogkeféjét, ezzel évi 20-30 milliárd műanyag fogkefével szennyezzük a környezetünket.