Fogyóban van az mRNS-vakcinák alapanyaga
A koronavírus-járvány rohamos terjedésével, és az újabb megbetegedésekkel egyre nagyobb az igény a fertőzés elleni oltóanyagokra, a legújabb technológiával készült mRNS-vakcinák alapanyaga viszont vészesen fogy, ahogy az igény egyre növekszik.
A Pfizer logója az amerikai gyógyszergyártó cég New York-i székházán 2020. november 9-én. A brit gyógyszerfelügyeleti hatóság (MHRA) 2020. december 2-án jóváhagyta a Pfizer és a BioNTech vállalatok által kifejlesztett koronavírus elleni vakcina forgalmazását. Az Egyesült Királyság ezzel a világ elsõ olyan országa, amely hatósági jóváhagyást adott egy koronavírus elleni oltóanya alkalmazására.
MTI/EPA/Justin Lane 
Az mRNS-alapú oltóanyagok gyártása konkrétan gyártási folyamat, hiszen úgy kell elképzelni, mint egy autógyárat; az oltóanyag előállítása egy futószalagon zajlik, rendkívül komplex folyamat, éppen ezért mindennek tökéletesen kell működnie ahhoz, hogy a vakcinákat legyárthassák.
A koronavírus elleni oltóanyagok gyártásának első lépése maga az mRNS legyártása, azaz a hírvivő RNS előállítása, mely a szervezetbe kerülést követően utasítást ad szervezetünknek arra, hogy előállítsa a szükséges tüskefehérjét. Az mRNS legyártása tartályokban történik, melyekben proteinenzimek DNS-mintáit követve RNS formába másolják át a DNS-szekvenciát.
A tartályok, azaz a reaktoredények csak akkor használhatók a feladatra, ha ki vannak bélelve steril, egyszer használatos zacskóval, s mivel több beszállító is igyekszik növeli gyártói kapacitását, hogy ki tudják elégíteni a vakcinagyártók igényeit, így ez a probléma megoldódni látszik.
A második hiánycikk már bonyolultabb kérdés, ugyanis az mRNS „lefedésekor” az mRNS-hez egy molekulát adnak, mely megakadályozza annak túl gyors lebomlását, ezzel is segítve a sejteket abban, hogy az mRNS-t a fehérje előállítására használják fel. A folyamathoz szükséges enzimek és nyersanyagok tehát fogyóban vannak, de remélhetőleg a zacskókhoz hasonlóan ez is rövidesen megoldásra kerül.
A legfőbb problémát azonban a lipidek hiánya okozza, leginkább a kationos lipideké, melyek alapvetően megvédik az szervezetünkbe juttatott mRNS-t, és bejuttatják azt sejtjeinkbe, ott pedig felszabadítják. A kationos lipid előállítása nem mindennapos folyamat, az ehhez szükséges technológia fejlesztése pedig igen nehéz feladat, továbbá jelenleg is összesen négy vállalat képes előállítani a létfontosságú lipidet.
A fenti problémák többnyire visszavezethetők arra, hogy a kereslet bőven meghaladta a kínálatot, ami érthető, hiszen egy világjárvány közepén vagyunk. A nehézségek enyhítéséhez valamennyit hozzátett Donald Trump elnöksége is, ugyanis ez idő alatt került felvásárlásra az Operation Warp Speed keretében több lipid és fiola is – írja az Infostart.
