Élet nyomaira bukkanhattak a Plútón
A Kuiper-övben található törpebolygón -200 Celsius fok környéki fagyok uralkodnak, ennek ellenére a felszínén akár az élet is kialakulhatott.
A Kuiper-övben található törpebolygón -200 Celsius fok környéki fagyok uralkodnak, ennek ellenére a felszínén akár az élet is kialakulhatott.
A Plútót először és utoljára a New Horizon űrszonda 2015. júliusi missziója során vizsgálhatták meg testközelből a csillagászok. Az azóta begyűjtött információk alapján a tudósok azt feltételezik, hogy a hideg törpebolygón az időjárás egykoron a Földi körülményekhez hasonló lehetett.
A Nature Geoscience tudományos lapban június 22-én közzétett tanulmányban a Kaliforniai Egyetem kutatói rácáfoltak a korábbi elméletekre, miszerint a Plútó jeges kozmikus űrsziklák összeütközése nyomán jött volna létre a Neptunusz pályája mögött található Kuiper-övben.
A geológiai elemzések közben rájöttek, hogy a törpebolygó felszínén lévő kőzeteken található repedések, valamint a sziklás vidék hasadékai és árkai arra utalhatnak, hogy a Plútón régebben melegebb éghajlat uralkodhatott.
Carver Bierson, a Kaliforniai Egyetem bolygókutatója úgy gondolja, az égitesten akár folyékony víz is lehetett:
„Ha manapság ránézünk a Plútóra, akkor egy nagyon hideg, fagyos világot láthatunk, amelyen akár -228 Celsius fokig süllyedhet a hőmérséklet. Lenyűgözőnek találom, hogy a rendelkezésünkre álló adatok azt sugallják, hogy gyors és erőteljes geológiai folyamatok játszódhattak le a bolygón, amelyeknek köszönhetően felszín alatti óceánok is létrejöhettek.”
A kutatók a New Horizons felvételeire alapozott modelljükkel bebizonyították, ha a Plútó valóban hideg aszteroidák egymásba csapódásával keletkezett volna, akkor a radioaktív elemek által megolvasztott jég miatt a külső, fagyos burka már jóval korábban összezsugorodott volna.
E részecskék lebomlása és a Plútó lehűlése közben a felszínének fokozatosan meg kellett volna nyúlnia. Ezzel szemben egyetlen nyomát sem találták a zsugorodásnak a kőzeteken.
A legújabb teória szerint a Plútó rendkívül gyorsan formálódhatott, az egymásnak ütköző sziklák hamar eltűntek, így a jégburok könnyedén kialakulhatott. Mindezek hatására a radioaktív elemek lebomlása szakaszosan történhetett, ezáltal további geológiai struktúrák jöhettek létre.
Az új kutatásban rávilágítottak arra a lehetőségre is, hogy a Kuiper-övben lévő, Plútóhoz hasonló törpebolygókon a történetük során felszín alatti óceánok lehettek:
„Jelenleg nem tudjuk az élet kialakulásának tökéletes receptjét, azonban úgy hisszük, a folyékony víz nagyon fontos összetevő, a Plútón pedig hosszú ideje jelen lehetett ez a létfontosságú molekula” – zárta gondolatait Bierson.
Kapcsolódó hír:
