A bolygó leghidegebb, legsósabb óceáni vizei is felmelegednek és zsugorodnak
Egy friss, ismételten lesújtó tanulmányból derült ki, hogy az Antarktisz mélytengeri vize is melegszik és zsugorodik.
Fotó: Unsplash/66 north 
A CNN jelentése szerint egy friss tanulmányban mutattak rá, hogy az Antarktisz mélytengeri vize is melegszik és zsugorodik, ami rendkívül negatív következményekkel járhat az éghajlatváltozásra és a mélytengeri ökoszisztémákra nézve.
Az „antarktiszi fenékvíz” a bolygó leghidegebb, legsósabb vize: ezek a vizek pedig létfontosságúak, s döntő szerepet játszanak abban, hogy az óceán a felesleges hő és az ember által okozott szén-dioxid-szennyezés elnyelésével pufferként működhessen az éghajlatváltozással szemben. Nem mellékesen pedig az értékes tápanyagokat is ezek a vizek keringetik az óceánban.
A tudósok sem számítottak ilyen gyorsaságú felmelegedésre
Az antarktiszi kontinens partjainál található, a Déli-óceán részét képező peremtengerben, a Weddell-tengerben azonban ez a létfontosságú víztömeg a szelek és a tengeri jég hosszú távú változásai miatt csökkenőben van. A British Antarctic Survey hétfőn közzétett tanulmány szerint a tudósok több évtizedes, hajókról és műholdakról származó adatokat használtak fel, hogy felmérjék az Antarktisz mélyén fekvő óceán ezen szeletének térfogatát, hőmérsékletét és sótartalmát.
A szakértők megállapították, hogy a hideg fenékvizek térfogata több mint 20 százalékkal (!) zsugorodott az elmúlt három évtizedben, továbbá, hogy a 2000 méternél mélyebb óceáni vizek négyszer gyorsabban melegedtek, mint a globális óceán többi része.
Alessandro Silvano, a brit Southamptoni Egyetem munkatársa, a tanulmány társszerzője a megállapítások kapcsán rámutatott:
„Korábban azt gondoltuk, hogy az óceán mélyén bekövetkező változások csak évszázadok alatt következhetnek be. A Weddell-tengerből származó kulcsfontosságú megfigyelések azonban azt mutatják, hogy a sötét mélységben a változások néhány évtized alatt is végbemehetnek.”
A tanulmány szerint e mély vizek zsugorodásának oka a tengeri jég képződésében bekövetkezett változásokban rejlik, melyeket az egyre gyengülő szelek idéznek elő. Az erősebb szelek ugyanis képesek arra, hogy eltolják a jeget a jégtábláktól, így a vízfelületek lehetőséget kapnak arra, hogy újabb jég alakuljon ki rajtuk. A gyengébb szél azonban jelentősen lassítja a tengeri jég kialakulását.
