Az orvosok kommunikációja a kulcs az oltási hajlandósághoz
Azok az emberek, akik orvosukkal beszélgetnek, nagyobb valószínűséggel oltatják be magukat egy járvány idején – derül ki a sertésinfluenza-járvány során gyűjtött bizonyítékokból, amely az Egyesült Államokban a koronavírus előtti utolsó járvány volt.
Fotó: Unsplash/Online Marketing 
A Washingtoni Állami Egyetem és a Wisconsin-Madison Egyetem kutatói felmérték a betegek véleményét a H1N1 vírus, más néven sertésinfluenza elleni vakcináról, amelyet az Egészségügyi Világszervezet 2009-ben pandémiának nyilvánított.
Megállapították, hogy az orvos és a beteg közötti kommunikáció segített az orvosokba vetett bizalom építésében, ami pozitívabb hozzáállást eredményezett a H1N1 vakcinával szemben – és ez nem csupán beszélgetés volt, ugyanis összefüggésben állt a ténylegesen beoltott emberekkel.
A Health Communication folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmány korábbi kutatásokra épít, melyek azt mutatják, hogy az orvosok általában képesek megfékezni az oltásokkal szembeni negatív hozzáállást, ám ez a friss tanulmány kifejezetten erre a szerepre összpontosít egy járvány során.
Porismita Borah, a WSU Murrow Kommunikációs Főiskolájának docense és a tanulmány vezető szerzője úgy fogalmazott, a vakcina egy járvány idején határozottan különbözik a többitől, ilyen például az influenza elleni vakcina, amelyről az emberek már tudnak ugyan, de az elején ez mindenki számára új és ijesztő. Az emberek nagyobb valószínűséggel tétováznak, és jobban aggódnak az esetleges mellékhatások miatt, éppen ezért az orvosi rendelő az egyik legjobb információforrás azon betegnek, akiknek vannak fenntartásaik.
A kutatók országszerte több mint 19 ezer ember válaszait elemezték az orvosokkal szemben tanúsított attitűdjükről, az orvosokba vetett bizalmukról, valamint oltási hajlandóságukról; végső soron pedig azt vizsgálták, hogy megkapták-e a H1N1 oltást. Megállapították, hogy az orvosokkal történő beszélgetésre való hajlandóság a kérdésben korrelál a megnövekedett bizalommal és az oltás beadatásával.
A szerzők megjegyzik, hogy az orvosok gyakran úgy érzik, hogy nem tudják etikusan megmondani a betegeknek, hogy adassanak be egy bizonyos oltást. Ehelyett a szerzők azt javasolják, hogy az orvosok egyszerűen erőforrásként működjenek, segítve a kérdések megválaszolását, hogy a betegek jobban megalapozott döntéseket hozhassanak, azonban nem kell feltétlenül megvárniuk, amíg a betegek meglátogatják őket.
Borah úgy fogalmazott, az orvosok önként, akár e-mailben is megkereshetik a betegeket, hogy tudassák velük, mivel jár a koronavírus-vakcina, s válaszolni tudnak olyan kérdésekre, mint például milyen technológiával készült az oltás, miért van szükség két adag oltóanyagra. A szakember úgy véli, sok olyan kérdés merülhet fel az emberekben, amelyekre az alapellátás orvosai könnyedén válaszolhatnak, akikben a nagyközönség általában megbízik.
Borah hozzátette, hogy az orvosokkal a betegekkel folytatott kommunikáció különösen sürgető, tekintettel arra, hogy minden ötödik amerikai megtagadta a koronavírus elleni oltóanyaggal történő beoltást, és rengeteg a félretájékoztatás a járvány körül.
