Az ENSZ főtitkára megadóztatná azokat, akik profitáltak a koronavírus-járványból

Antonio Guterres főtitkár hétfőn kijelentette, hogy a világ összefogásának elmulasztása a koronavírus elleni küzdelemben igen nagy egyenlőtlenségeket teremtett, és sürgős intézkedéseket szorgalmazott, beleértve a vagyonadót is, a koronavírus globális kilábalásának finanszírozásához.

Az ENSZ főtitkára szerint a legfrissebb jelentések azt mutatják, hogy „a világ leggazdagabbjainak vagyona az elmúlt évben 5 billió dollárral nőtt” a világjárvány alatt. Éppen ezért arra sürgette a kormányokat, hogy „fontolják meg a szolidaritást vagy a vagyonadó kivetését azokra, akik profitot szereztek a világjárvány idején, a rendkívüli egyenlőtlenségek csökkentése érdekében”. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Guterres felhívása nyomán David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának ügyvezető igazgatója októberben fellebbezést nyújtott be a világ több mint 2000 milliárdosához, akik összesen 8 billió dolláros nettó vagyonnal rendelkeznek, hogy nyissák meg bankszámlájukat. Novemberben arra figyelmeztetett, hogy 2021 rosszabb lesz, mint 2020, és dollármilliárdok nélkül „2021-ben bibliai méretű éhínséggel nézhetünk szembe”.

Guterres az Egyesült Nemzetek Gazdasági és Szociális Tanácsának a fejlesztés finanszírozásáról szóló fórumán elmondta, hogy a világjárvány kezdete óta „a multilaterális válaszunk egyetlen eleme sem ment úgy, ahogy kellene”. Rámutatott, hogy a több mint 3 millió haláleset és az egyre növekvő koronavírus-fertőzések száma, az elmúlt 90 év legsúlyosabb recessziója, mely miatt mintegy 120 millió ember esett vissza a szélsőséges szegénységbe, és 255 millió ember vesztette el teljes munkaidős állását.

„Az igazságos globális válasz és a pandémiából való kilábalás elősegítése próbára teszi a multilateralizmust” – mondta. „Eddig egy tesztet elbuktunk … Az oltási erőfeszítések elbukása csak egyetlen példa” – mondta Guterres, hangsúlyozva, hogy csak 10 ország teszi ki a globális oltások mintegy 75 százalékát, és sok ország még meg sem kezdte az oltást egészségügyi dolgozóival és a legkiszolgáltatottabb állampolgárokkal.

„Egyes becslések szerint az egyenlőtlen hozzáférés és az oltóanyag-felhalmozás globális költsége meghaladja a 9 billió dollárt” – jelezte. A globális szolidaritás hiánya azt is jelenti, hogy míg egyes országok dollármilliárdokat mozgósítottak állampolgáraik számára a koronavírus miatti segélyekre, „sok fejlődő országnak leküzdhetetlen adósságterhekkel kell szembenéznie”, és az adósság visszafizetése vagy az életmentés közötti lehetetlen választás előtt áll.

Guterres sürgős fellépésre szólított fel annak érdekében, hogy az oltások mindenki számára elérhetőek legyenek, mindenhol: hogy ne csak a fejlődő országoknak, hanem a bajban lévő közepes jövedelmű országoknak is segítsünk. Szerinte az adósságfizetéseket 2022 vége után fel kell függeszteni, és a nemzetközi közösségnek kezelnie kell a globális adósságválság gyökereit. Szerinte beruházásokra van szükség „az oktatásba, a tisztességes és zöld munkahelyekbe, a szociális védelembe és az egészségügyi rendszerekbe” is.

Noha a járvány továbbra is a közvetlen kihívás, az éghajlatváltozás nem hagyható figyelmen kívül – mondta Guterres. Ismét felszólította az országokat, hogy teljesítsék az egy évtizeddel ezelőtt vállalt 100 milliárd dolláros éves kötelezettségvállalást, hogy segítsék a fejlődő országokat károsanyag-kibocsátásuk csökkentésében és a globális felmelegedés elkerülhetetlen hatásainak kezelésében, mint például a tengerszint emelkedése és az aszály.

Imran Khan pakisztáni miniszterelnök megnyitotta a fórumot, amely pénzmozgást sürgetett a fejlődő országok számára, „hogy kilábaljanak a koronavírus-járvány által kiváltott recesszióból”, és sürgette a résztvevőket az Egyesült Államok 2030-ig tartó fejlesztési céljainak elérésére, beleértve a szélsőséges szegénység felszámolását.

Arra figyelmeztetett, hogy ha a vakcinákat nem teszik elérhetővé a lehető leghamarabb az emberek számára, akkor a vírus körbejár és visszajön. „Fel kell gyorsítani az oltóanyagok előállítását” – mondta Khan. „Ennek biztosítása érdekében el kell hagyni a szabadalmi és a technológiaátadási korlátozásokat.”

Lazarus McCarthy, a malawi elnök, a 46 legkevésbé fejlett országból álló csoport egy országának elnöke az oltásokhoz való hozzáférést, valamint az Egészségügyi Világszervezet COVAX programjának megfelelő finanszírozását szorgalmazta annak érdekében, hogy oltóanyagokat vásároljon és szállítson a fejlődő országoknak. A WHO szerint a COVAX-nak 5 milliárd dollárra van szüksége 2021-ben, hogy elláthassa feladatát az oltóanyagok szétosztásában.

McCarthy a fórumon elmondta, hogy a legkevésbé fejlett országok, is szeretnék elérni, hogy „a koronavírus elleni vakcinák meghaladják a jelenlegi 20 százalékos ellátást” a teljes lakosság számára a COVAX program működése alatt. Továbbá felszólította az országokat „az alacsonyabb jövedelmű országok által fizetett kétoldalú, multilaterális és kereskedelmi adósságok teljes törlésére, és az adósság azonnali hatállyal történő megszüntetésére”, továbbá fokozná a fejlesztési támogatást, beleértve a világ legszegényebb nemzeteinek digitális technológiába történő szükséges finanszírozását is – írja az ABC News.