A Jupiter lehet a felelős a Vénuszon uralkodó pokoli éghajlati körülményekért

Naprendszerünkben kétségkívül a Vénusz rendelkezik az egyik legextrémebb felszínnel, ugyanis átlagosan 460 Celisus-fok körüli forróság tombol a bolygón, amivel gyakorlatilag élhetetlen körülmények alakultak ki.

A Naprendszer több milliárd éves történelme során a bolygók pályája a gravitációs erők hatására jelentős változáson ment keresztül. Ezeknek az erőknek köszönhetjük például azt, hogy a Földön létrejöhetett az élet, míg más planéták, mint például az Esthajnalcsillagként is ismert Vénusz nem volt ennyire szerencsés. Soron kívül Változékony idő vár ránk pénteken, havas esőre is van kilátás

Habár a Vénusz méretében és tömegében hasonlít a Földhöz, az atmoszférája rendkívül sűrű, a felületén pedig pokoli időjárás honol. A Planetary Science Journal tudományos folyóiratban nemrég közzétett tanulmányban a Kaliforniai Egyetem kutatói szerették volna megfejteni a rejtélyt, vajon mi állhat az Esthajnalcsillagon lévő kirívó körülmények mögött.

A rejtélyes folyamatok kiderítésére egy számítógépes szimulációt alkottak meg, amelyben pontosan pozicionálták a Naprendszer bolygóit, valamint figyelembe vették az egymásra kifejtett gravitációs hatásaikat is.

Az excentricitást, vagyis a keringési pálya kerekségét egy 0-tól 1-ig terjedő skálán mérik. A 0 érték azt jelenti, hogy a bolygó egy tökéletes körpályán mozog, míg az 1-es lényegében egy egyenes vonalú pályát jelöl, amivel az égitest kirepül az univerzum sötétségébe.

Amíg a Földre 0,0167-os excentricitás jellemző, addig a Vénusznál ez az érték 0,0006 – tehát majdnem szabályos körvonalt ír le keringés közben. A modell alapján bebizonyították, hogy nagyjából egymilliárd évvel ezelőtt a Jupiter sokkal közelebb tartózkodott a Naphoz, a Vénusznak pedig 0,3-as keringési kereksége volt, így nem kizárt, hogy akkoriban teljesen normális viszonyok uralkodtak a felszínén.

Amint azonban a Jupiter egyre távolodott a középponttól, a gravitációs ereje befolyásolta a Vénuszt, ami egy sokkal szabályosabb körpályára kényszerült, ezáltal a bolygó rendszeresen felmelegedett és lehűlt. A kutatók szerint ez a változás vonható felelősségre azért, amiért a Vénusz elvesztette vízrétegének nagy részét, továbbá a később kialakult üvegházhatás miatt lakhatatlanná vált.

Igaz, hogy komoly eltérések tapasztalhatóak, mégsem teljesen elképzelhetetlen, hogy a Vénuszon élhetnek bizonyos létformák, nemrég ugyanis foszfin gázra utaló jelekre lettek figyelmesek a csillagászok – ez a molekula a Földön kizárólag baktériumok és egyéb mikroorganizmusok melléktermékeként keletkezik.