Törökország ujgurokat deportál Kínába a koronavírus-vakcináért cserébe?
Habár több tízmillió kínai vakcinát kötött le Törökország, még mindig nem érkeztek meg, ezzel egy időben viszont jelentősen megnövekedett a deportáló központokba szállított törökországi ujguroknak a száma, mely egyes ellenzéki képviselők részéről sötét gyanúra engedett következtetni.
Amszterdam, 2019. december 29.
A hollandiában élõ ujgur közösség tagjai és szimpatizánsaik kelet-turkesztáni zászlókat lengetve tiltakoznak a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen élõ ujgur nemzetiség emberi jogainak feltételezett megsértése ellen Amszterdamban 2019. december 29-én.
MTI/EPA-ANP/Remko De Waal
Egy Törökországban élő ujgur, Abdullah Metseyedi éppen a lefekvéshez készült fel múlt hónap során, amikor egyszer csak kopogást hallott az ajtaján, riasztó kiáltás kíséretében: „Itt a rendőrség! Azonnal nyissa ki az ajtót!”. Miután Abdullah ennek eleget tett, legalább egy tucat terrorelhárító özönlött be a lakásába.
Rögtön számon kérték a férfit, hogy tagja-e bármilyen Kína-ellenes mozgalomnak, és rögtön megfenyegették, hogy a feleségével együtt deportálni fogják – írja az AP hírügynökség. Ezt követően őrizetbe vették, és az egyik deportáló központba vitték, ahol jelen pillanatban is tartózkodik. Metseyedi esete csak egy példa a Törökországban kibontakozó politikai botrányból, ami sötét üzletet fest fel.
A török ellenzéki képviselők ugyanis azzal vádolják a kormányt, hogy titokban ujgurokat deportálnak Kínába, akik cserébe koronavírus-vakcinát adnak Ankarának. Erre a quid pro quo-ra (valamit valamiért) nincs egyelőre kétséget kizáró bizonyíték, azonban az események időbeli egybeesése megalapozza a gyanút.
Minden kezdődött azzal, hogy több évvel ezelőtt Kína és Törökország aláírt egymás között egy kiadatási egyezményt, amelyet decemberben, a semmiből Kína ratifikált, és még ebben a hónapban a török törvényhozás elé terjeszthetik, szintén ratifikáció céljából.
Ankara ezen felül több tízmilliós nagyságrendben kötött le kínai koronavírus-vakcinát, amelyek azonban továbbra sem érkeztek meg az országba. Mindezzel egy időben pedig jelentősen megugrott azon ujguroknak a száma, akiket a különböző deportáló központokba vittek – konkrétan már legalább 50 ujgurról van szó.
A kiadatási egyezmény a törökországi ujgur kisebbség számára rémálommal ér fel, amely életveszélyes valósággá válhat: deportálják őket abba az országba, ahonnan sikeresen elmenekültek a koncentrációs táborok, javítótáborok és a népirtás. Jelen pillanatban is több mint egymillió ujgurt tartanak ilyen táborban, melyet Kína terrorellenes akciónak, az Egyesült Államok népirtásnak nevez.
Yildrim Kaya, Törökország legnagyobb ellenzéki pártjának egyik képviselője nem egy alkalommal kihangsúlyozta, hogy gyanúsan nagy a csúszás a kínai Sinovac oltóanyagainak szállításában, ugyanis a beígért 30 milliónak mindössze a harmada érkezett meg. Ez azért is problémás, mert a törökök jóformán csak a kínai vakcinára támaszkodhatnak, hogy immunizálják a lakosságot.
„Ekkora csúszás egyszerűen nem normális, kifizettük ezeket a vakcinákat. Kína ezzel zsarolja Törökországot?”
tette fel a kérdést Kaya.
Mind a török, mind a kínai hatóságok egyébként hevesen tagadták, hogy a kiadatási egyezmény az ujgurok ellen született, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerint ezzel csak be akarják mocskolni Pekinget. A török külügyminiszter is kihangsúlyozta, hogy az ujguroknak semmi köze a vakcinához, és megerősítette, elkötelezetten fogják védeni a jogaikat.
Hiába a két fél nyilatkozata, a mintegy 50 000 lelkes ujgur kisebbség tagjai mindennapjukat rettegésben élik le, hogy a jövőben deportálhatják őket. Félelemre ad okot pekingi török nagykövet, aki egyszerre éltette a kínai vakcinákat, és hangsúlyozta ki mindig, hogy milyen nagyszerű az igazságügyi együttműködés a két ország között.
Az eddig deportáló központokba vitt ujgurokkal szemben az a legfőbb vád, hogy terrorveszélyt jelentenek az országnak, melyet főleg arra alapoznak, hogy korábban volt már rá példa, hogy néhány ujgur Szíriába utazott, és csatlakozott egy-egy milíciához. Jelen esetben, mint ahogyan az ügyvédeik is kiemelték, semmi bizonyítéka nincs a hatóságoknak, hogy fennállna az érintettek esetében a terrorveszély.
Ilyas Dogan jogászprofesszor szerint habár jelentősen megnő az esélye annak, hogy deportálni fognak több ujgurt, a tömeges deportálásokra nem lehet számítani, mert Törökországban széleskörű szimpátiát élveznek. A hasonló kultúrák miatt ugyanis biztonságos menedékhelynek bizonyult az ujgurok számára Törökország.
Recep Tayyip Erdogan már egy évtizeddel ezelőtt is felemelte a hangját a kínaiak bánásmódja ellen, és népirtásnak nevezte, ami az ujgurok ellen történik. Ez azonban teljesen megváltozott, amikor 2016-ban puccskísérlet történt Törökországban, mely abszolút fordulópont volt Törökország modern történetében, és súlyosan autoriter irányba terelte a török vezetést.
A puccskísérletet követően ugyanis Törökország hadjáratot indított jóformán minden kritikus véleménnyel szemben, többek között katonákat, tanárokat és újságírókat börtönöztek be és követtek el ellenük súlyos emberi jogi jogsértéseket. A nyugati kormányok elhatárolódtak, helyüket pedig Kínával töltik fel, amely több milliárd dollárt fektet be évente Törökországba.
Ez a gazdasági és diplomáciai összefonódás pedig azzal járt, hogy a befektetésekért és a „barátságért” cserébe ujgurokat kell kiadatni Kínába. Egy 2016-os dokumentum szerint például Peking követelte egy ujgur telefonkereskedő kiadatását, akit azzal vádoltak, hogy az Iszlám Államot támogatja online. A férfit végül letartóztatták, de később felmentették minden vád alól.
Egy ujgur költőt pedig Törökországban és Kínában is őrizetbe vettek már egy-egy alkalommal, és elmondása szerint a török börtönök még így is szállodának tűnnek a kínai büntetés-végrehajtási központok „pokoli” állapotához képest. Elmondása szerint a kiadatási egyezmény kínai ratifikálása óta nem tud rendesen éjszakánként aludni:
„Kezd a nyomás teljesen elviselhetetlenné válni. Kínában a halál vár rám”
