Rengeteg etikai dilemmát vet fel a gondolatolvasó Neuralink technológia
Az emberi agyat számítógépekkel összekötő, Elon Musk fejéből kipattant ötlet alapján megvalósított Neuralink technológia korszakalkotó lehet, bár szakértők szerint nem éppen humánus az alkalmazása.
Az emberi agyat számítógépekkel összekötő, Elon Musk fejéből kipattant ötlet alapján megvalósított Neuralink technológia korszakalkotó lehet, bár szakértők szerint nem éppen humánus az alkalmazása.
Az agykontrolláló interfészeket két kategóriába lehet sorolni – míg az egyikük az agyi aktivitást figyeli és dekódolja az üzeneteket, addig a másik manipulálja az agyhullámokat és befolyásolja a központi idegrendszer működését.
A Los Angelesben található Kernel vállalat, valamint Elon Musk San Franciscó-i Neuralink startupja egyaránt az utóbbi, úgynevezett BCI, vagyis agyi kontrollra tervezett komputeres interfészek kifejlesztését tűzte ki fő céljának.
Az elmúlt évek során a neurotechnológia jelentős fejlődésen ment keresztül, a mindennapi orvoslásban egyre gyakrabban használják különféle protéziseknél az eljárást, így olyan páciensek is visszanyerhetik valamilyen szinten az érzékelőképességeiket, akiknek amputálták a végtagjaikat.
Mindezen felül az invazív BCI feljavította az epilepsziában, Parkinson-kórban és krónikus fájdalmakban szenvedő betegek életminőségét. 2017-ben Rodrigo Hübner Mendes egy olyan versenyautót irányított, amit kizárólag a gondolatával, tehát az agyhullámok változásával kormányzott.
Mint azt láthatjuk, a neurotechnológia rendkívül hasznos lehet, bár hamar etikátlanná válhat, amint nem megfelelő kezekbe kerül, és kihasználják a benne rejlő lehetőségeket. A fejlesztés során a tudósok sajnos nem számoltak azokkal a potenciális következményekkel, amelyek a személyek autonómiáját, magánéletét, integritását és felelősségét, illetve beleegyezését érinthetik.
A Scientific American magazinban megjelent cikk szerint a legfőbb gondot az jelenti, ha a begyűjtött adatokat nemcsak figyelemmel követi a rendszer, hanem értelmezi, majd átírja az eredeti gondolatokat, ezáltal az agyhullámok manipulálhatóvá válhatnak.
Fontos lenne tehát egy hosszú távú innovációt létrehozni, amellyel kiküszöbölhetnék az efféle eljárások negatív hatásait, így a komputeres agyi interfészeket kizárólag etikus, átlátható és humánus célból alkalmazhatnák a gyártók, máskülönben megvalósulhat a sci-fi filmekben látott utópisztikus forgatókönyv, miszerint a cégek a tudatunkat közvetlenül módosítva irányítják a világot.
