Bámulatos szelfiket készített a Vénusz mellett elrepülő űrszonda
Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) Merkúr felé tartó BepiColombo lenyűgöző felvételeket lőtt az Esthajnalcsillagként is ismert égitestről.
Az Európai Űrügynökség (ESA) és a Japán Űrügynökség (JAXA) Merkúr felé tartó BepiColombo lenyűgöző felvételeket lőtt az Esthajnalcsillagként is ismert égitestről.
Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk, a szóban forgó űrszonda a héten megközelítette a Vénuszt, az elhaladás közben pedig azt szeretnék megvizsgálni a csillagászok, hogy az atmoszférában található foszfinok valóban élő mikroorganizmusok melléktermékei lehetnek-e.
Az ESA és a JAXA mérnökeinek hála most egy 64 fényképből álló animált GIF-et csodálhatunk meg, amelyen az látszik, miként szeli az univerzum kozmikus óceánját az egység, miközben vele szemben a Vénusz veri vissza vakító fényességgel a napsugarakat.
A rövid klipből kivehető, ahogyan a BepiColombóra elhelyezett Monitoring Camera 2 névre keresztelt, Mercury Transfer Module-ra felszerelt szenzor nagyjából 10 720 kilométerre a bolygótól először a világos, majd a sötét oldalt rögzíti.
A Vénusz túlságosan világosnak bizonyult ahhoz, hogy azonosítani lehessen a felszínén lévő részleteket – még a leggyorsabb zárbeállításokat alkalmazva sem tudták elegendő mértékben elsötétíteni a kamerát.
Mindez viszont nem akadályozta meg az űrszondát abban, hogy az összes szenzorát a rejtélyes objektumra szegezze. Johannes Benkhoff, az ESA BepiColombo projektjének tudósa a hivatalos közleményben elmondta,
A BepiColombo a Vénusz melletti repülést ahhoz használja, hogy az úgynevezett gravitációs segítő manőver segítségével könnyebben elérje eredeti célpontját, a Merkúrt. Az űrszondának ez volt a második égitest melletti elrepülése a kilencből, ugyanis még egyszer a Földet, kétszer a Vénuszt, hatszor pedig a Merkúrt fogja megközelíteni, majd csak ezután állhat pályára a Naphoz legközelebb található bolygó körül.
A tudósok már most tűkön ülve várják a BepiColombo következő Vénusz-közelségét, ami 2021 augusztusában lesz esedékes, mivel ekkor a mostaninál jóval közelebb merészkedhet a planétához, ezáltal értékesebbnél értékesebb adatokat rögzíthetnek, és akár bebizonyíthatják, hogy valóban mikrobák élhetnek a misztikus bolygó légkörében.