Robert Gates, az Egyesült Államok korábbi CIA-igazgatója és védelmi minisztere úgy véli, hogy Kína a következő években nem indít katonai támadást Tajvan ellen, annak ellenére, hogy Hszi Csin-ping kínai elnök retorikája egyre harciasabb a sziget irányában.

Gates vasárnap a CBS News műsorában arról beszélt, hogy az invázió esélye „meglehetősen alacsony, különösen a következő néhány évben”, és hozzátette, hogy Pekingnek nem érdeke egy olyan fegyveres akció, amely súlyos gazdasági károkat okozna.

„Nem gondolom, hogy be akarnának vonulni és megtámadni Tajvant. Nem akarják lerombolni azokat a chipgyárakat, amiket át akarnak venni” – fogalmazott Gates, aki jelenleg a Virginia állambeli William & Mary College kancellárja, majd hozzátette, hogy szerinte Kína inkább „egy hongkongi típusú, fokozatos átmenet révén” próbálná megszerezni az ellenőrzést – írja a New York Post.

2027 lehet az első dátum

Az amerikai kormányzat egymást követő adminisztrációi 2027-et jelölték meg olyan időpontként, amikor a Kínai Népköztársaság hadereje már elegendő kapacitással rendelkezhetne egy nagyszabású támadás megindításához, miközben a Pentagon tavaly decemberben kiadott jelentése arra figyelmeztetett, hogy a Népi Felszabadító Hadsereg „tovább finomít több katonai lehetőséget is Tajvan erőszakos egyesítésére”.

A jelentés szerint ezek között szerepel „a legveszélyesebb forgatókönyvként egy kétéltű invázió, intenzív tűzerő alkalmazása, valamint akár tengeri blokád is”. Gates ugyanakkor kétségeit fejezte ki a kínai haderő tényleges felkészültségével kapcsolatban, amikor arról beszélt, hogy „ma egyetlen kínai tábornoknak vagy admirálisnak sincs akár egyetlen napnyi harci tapasztalata sem”.

Régre nyúlik vissza a konfliktus

Emlékeztetett arra is, hogy „utoljára 1979-ben harcoltak, és az észak-vietnámiak alaposan helybenhagyták őket”, miközben Hszi az elmúlt években számos magas rangú katonai vezetőt menesztett.

„Hszi leváltotta az összes ilyen tábornokot. Most egyetlen tábornok sincs a Központi Katonai Bizottságban, amely az egész rendszert felügyeli. Leváltotta – és kivégzés vár rájuk – az utolsó két védelmi miniszterét is” – mondta, majd hozzátette, az elnök 2013-as hatalomra kerülése óta folyamatos korrupcióellenes kampányt folytat a hadseregben, ezért nem biztos abban, hogy Hszi a világ legerősebb haderejeként tekint saját fegyveres erőire.

Kínának nagyon óvatosna kell lennie

Mindezek ellenére Gates hangsúlyozta, Kína olyan kihívást jelent az Egyesült Államok számára, amellyel korábban még nem kellett szembenéznie, hiszen „legalább a Brit Birodalom óta nem álltunk szemben olyan országgal, amelynek nagyobb gyártó- és ipari kapacitása lett volna, mint az Egyesült Államoknak”.

Hozzátette, technológiai téren a két ország több területen hasonló szinten áll, egyes ágazatokban Kína előrébb jár, máshol viszont lemaradásban van, ezért Washington egy olyan riválissal néz szembe, amely „erősebb és több nem katonai eszközzel rendelkezik, mint bármely korábbi ellenfelünk, beleértve a Szovjetuniót is”.

Kína 1949 óta tekinti saját területének Tajvant, miután a polgárháborúban vereséget szenvedett nacionalisták a szigetre menekültek, miközben az Egyesült Államok az 1970-es évek vége óta érvényben lévő „egy Kína” politikája keretében tudomásul veszi Peking álláspontját, de nem foglal állást Tajvan függetlenségének kérdésében.

A nagy találkozó

A téma kiemelt szerepet kapott Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping legutóbbi csúcstalálkozóján is, ahol a kínai vezető figyelmeztetett, hogy „a tajvani kérdés a legfontosabb ügy a kínai–amerikai kapcsolatokban. Ha megfelelően kezelik, a kétoldalú viszony összességében stabil marad, ellenkező esetben azonban összecsapások és akár konfliktusok is kialakulhatnak, ami súlyosan veszélyeztetné a kapcsolatokat”.

Marco Rubio külügyminiszter ugyanakkor igyekezett lehűteni a kedélyeket, amikor egy televíziós interjúban kijelentette, hogy a tajvani kérdés „természetesen szóba került. Ők mindig felhozzák a saját oldalukról. Mi mindig világossá tesszük az álláspontunkat, majd továbblépünk más témákra”.

Az amerikai elnök jelenleg egy 14 milliárd dolláros fegyvereladás jóváhagyásáról dönt Tajpej számára, amelyet Gates támogatandónak nevezett, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy „hatalmas mennyiségű, Tajvannak már eladott fegyver vár leszállításra, amelyeket nem tudtunk átadni, mert nincs elegendő készletünk, így ha újabb 14 milliárd dollárról beszélünk, az csak tovább növeli a hátralékot, vagy valódi megoldás születik arra, hogy ezek az eszközök ténylegesen eljussanak Tajvanra”.