Nemzetközi egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a WHO a Kongói Demokratikus Köztársaságban terjedő ebolajárvány miatt, miután csaknem 250 gyanús esetet és 80 halálesetet jelentettek, miközben a fertőzés heteken át észrevétlenül terjedt egy fegyveres konfliktusok sújtotta térségben.

A bizonytalanság továbbra is jelentős, hiszen egyelőre nem ismert, pontosan milyen mértékben terjedt el a vírus, ugyanakkor a szakértők szerint most dől el, sikerül-e megfékezni a fertőzést.

A jelenlegi járványt a Bundibugyo nevű ebolavírus-típus okozza, mely az ismert három járványt előidéző faj közül a legritkább, és korábban mindössze két alkalommal, 2007-ben és 2012-ben azonosították nagyobb kitörések során. Akkor a fertőzöttek mintegy 30 százaléka életét vesztette, és a mostani helyzetet súlyosbítja, hogy erre a vírusváltozatra nincs engedélyezett vakcina vagy célzott gyógyszeres kezelés, bár kísérleti készítmények már léteznek – számolt be róla a BBC.

A WHO nyugalomra int

A WHO hangsúlyozta, a nemzetközi vészhelyzet kihirdetése nem jelenti egy Covid-jellegű világjárvány kezdetét, és a globális kockázat továbbra is rendkívül alacsony. A 2014 és 2016 közötti, eddigi legnagyobb ebolajárvány idején Nyugat-Afrikában 28 600 ember fertőződött meg, az Egyesült Királyságban azonban mindössze három esetet regisztráltak, akik egészségügyi dolgozóként önkéntesként segítettek a térségben.

„Ez azt mutatja, hogy a helyzet kellően összetett ahhoz, hogy nemzetközi koordinációra legyen szükség” – fogalmazott Amanda Rojek, az Oxfordi Egyetem Pandémiatudományi Intézetének kutatója, aki szerint a szomszédos országok, például Uganda, Dél-Szudán és Ruanda fokozott kockázatnak vannak kitéve a szoros kereskedelmi és utazási kapcsolatok miatt. Ugandában már két fertőzöttet azonosítottak, közülük egy ember meghalt.

Az ebola természetes gazdái főként gyümölcsevő denevérek, és az emberek rendszerint fertőzött állatokkal vagy fertőzött testnedvekkel kerülve szoros kapcsolatba kapják el a vírust, amely a tünetek megjelenése után válik igazán fertőzővé. A lappangási idő két és 21 nap között lehet, a kezdeti tünetek influenzaszerűek, lázzal, fejfájással és kimerültséggel járnak, majd a betegség előrehaladtával hányás, hasmenés, szervi elégtelenség és egyes esetekben belső vagy külső vérzés is kialakulhat.

A jelenlegi járvány

A jelenlegi járvány első ismert betege egy ápoló volt, akinél április 24-én jelentkeztek tünetek, ugyanakkor három hétbe telt, mire hivatalosan is megerősítették a járvány kitörését. „A vírus több héten át folyamatosan terjedt, és a járványt nagyon későn észlelték, ami aggodalomra ad okot” – mondta Anne Cori, az Imperial College London szakértője, hozzátéve, hogy a WHO szerint ez „a jelenleg észleltnél és jelentettnél jóval nagyobb járvány lehetőségére” utal.

A védekezés kulcsa a fertőzöttek gyors azonosítása és kontaktjaik felkutatása lesz, emellett kiemelt figyelmet fordítanak arra, hogy a kórházakban és kezelőközpontokban ne terjedjen tovább a vírus, különösen mivel a betegek a tünetek idején a legfertőzőbbek. A biztonságos temetkezés biztosítása szintén alapvető, mivel az elhunytak teste továbbra is fertőző lehet.

Nehéz helyzet

A helyzetet nehezíti, hogy a járvány egy konfliktusokkal terhelt térségben zajlik, ahol több mint 250 ezer ember kényszerült elhagyni otthonát, és számos érintett település bányaváros, ahol a lakosság rendkívül mobil. „A nagyfokú mozgás növeli a kockázatot, mivel az emberek közösségek és országhatárok között ingáznak” – figyelmeztetett Trudie Lang, az Oxfordi Egyetem professzora, aki szerint a Bundibugyo-vírus jelenléte az egyik legjelentősebb aggodalom a mostani kitörésben.

A Kongói Demokratikus Köztársaság jelentős tapasztalattal rendelkezik az ebolajárványok kezelésében, és a reagálási kapacitás „ma lényegesen erősebb, mint egy évtizeddel ezelőtt” – emelte ki Daniela Manno, a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola szakértője. A következő hetekben dől el, hogy sikerül-e gyorsan megfékezni a fertőzést, vagy a járvány a 2010-es évek közepén látott súlyos forgatókönyv felé sodródik.