A szakértő hangsúlyozza, a demencia nem egyetlen betegség, hanem „tünetek együttese, amely az agy fokozatos romlásához kapcsolódik”, és megjelenhet memóriazavar, viselkedésváltozás vagy akár mozgási nehézség formájában. A diagnózis általában csak akkor születik meg, amikor a tünetek már hosszabb ideje fennállnak, ám a neurológus szerint léteznek olyan módszerek, amelyekkel előre jelezhető a kognitív hanyatlás kockázata.

A TikTokon megosztott videójában Dr. Baibing Chen – ismertebb nevén Dr. Bing – részletesen elmagyarázta, miért fontos a kéz szorítóereje. „Az egyik legegyszerűbb és legerősebb fizikai marker, amely az agy öregedésére és a jövőbeni demenciakockázatra utal, a kézfogási erő.”

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem diagnózis, és nem is okozati összefüggés: „Ez nem azt jelenti, hogy a kézfogási erő diagnosztikus a demenciára, és nem azt jelenti, hogy a gyenge kéz okozza a demenciát, hanem azt, hogy a kézfogási erő ablakot nyit arra, mennyire jól kommunikál egymással az agy és a test.”

Dr. Chen szerint a kéz összeszorítása összetett idegrendszeri folyamat: „Az agynak idegeket, izmokat, érzékelést, időzítést és véráramlást kell koordinálnia ahhoz, hogy összeszorítsd a kezed, és amikor ez a rendszer nem olyan erős, az gyakran alacsonyabb agyi ellenállóképességet tükröz.” – idézi a WalesOnline.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a változások sokszor észrevétlenül, lassan jelennek meg. Bizonyos demenciatípusoknál – például a vaszkuláris demenciánál vagy a Lewy‑testes betegségnél – a motoros tünetek, így az erőcsökkenés vagy a lelassulás korán jelentkezhetnek, míg Alzheimer-kór esetén jellemzően a memóriazavar az első jel.

A betegek nem gyenge kézről panaszkodnak

Dr. Chen szerint a páciensek ritkán mondják azt, hogy „gyenge a fogásom”. Sokkal inkább ilyen panaszokkal érkeznek. „Azt mondják, hogy többet ejtenek le dolgokat, hogy gyorsabban elfárad a kezük, vagy hogy lassabbnak érzik magukat a mindennapi tevékenységekben.”

„A lényeg nem az, hogy pánikoljunk vagy megszállottan használjunk kézerősítőket. A kézfogási erő egy marker, nem diagnózis, és sok gyenge kézfogású embernél soha nem alakul ki demencia.” Hozzátette, az erősítő edzések nem csupán az izmokról szólnak. „Az ellenállásos edzés támogatja a véráramlást, az anyagcserét és az agyi jelátvitelt, és a kutatások szerint következetesen végezve jótékony hatással lehet az agy egészségére.”

A kutatások is alátámasztják az összefüggést

A szakértő által említett összefüggést egy 2021-ben, a Frontiers in Ageing Neuroscience folyóiratban megjelent áttekintő tanulmány is megerősítette. A kutatók 15 vizsgálat eredményeit elemezték, és megállapították, hogy „a gyengébb kézfogási erő nagyobb kockázattal jár” a kognitív hanyatlás és a demencia kialakulására.

„A gyengébb erővel rendelkező embereknél nagyobb volt az Alzheimer-kór és a nem Alzheimer-típusú demencia kockázata is. Az alacsonyabb kézfogási erő a kognitív hanyatlás és a demencia nagyobb kockázatával jár, függetlenül a demencia típusától. Figyelni kell azokra, akiknél gyenge a kézfogási erő, és korán azonosítani a kognitív zavarokat.”

A demencia korai jelei – mire érdemes figyelni?

A brit egészségügyi szolgálat (NHS) szerint a demencia leggyakoribb korai tünetei:

• memóriazavar
• koncentrációs nehézség
• mindennapi feladatok elvégzésének nehézsége (például pénzkezelési hibák)
• beszédértési vagy szókeresési problémák
• idő- és térbeli tájékozódási zavar
• hangulatingadozás