Kutatók azon elmélkednek, hogyan jöhetett létre az élet a Vénuszon
Egy héttel azután, hogy szerves kémiai anyagokra utaló nyomokat találtak a Vénusz atmoszférájában, az asztronómusok elkezdték felállítani az első hipotéziseket arról, honnan származhatnak ezek a feltételezett földönkívüli létformák.
Egy héttel azután, hogy szerves kémiai anyagokra utaló nyomokat találtak a Vénusz atmoszférájában, az asztronómusok elkezdték felállítani az első hipotéziseket arról, honnan származhatnak ezek a feltételezett földönkívüli létformák.
A The Conversation tudományos magazinban nemrég közzétett publikációban a Sydneyben található Új-dél-walesi Egyetem két tudósa arról számolt be, hogy meggyőződésük szerint az élet még jóval azelőtt alakulhatott ki a bolygón, még mielőtt az égitest felszíne felforrósodott volna.
Az elméletük természetesen puszta merengésként fogható csak fel, mégis értelmet nyernének a múlt heti felfedezések, vagy legalábbis jobban megérthetnénk, miként születhettek meg az első szerves molekulák a Vénuszon.
A Vénuszon pokoli körülmények uralkodnak – a felszínen a kemencék belsejéhez mérhető forróságok tombolnak, miközben mérgező felhőkből kénsav hullik alá eső formájában. Nem meglepő, hogy szinte kizártnak tartják a kutatók, hogy ezekben a rétegekben bármiféle életforma létrejöhetett volna, ezért úgy gondolják, leginkább a légkör biztonságosabb, magasabb pontjain keletkezhettek a szerves molekulák.
Az Új-dél-walesi Egyetem professzorai azonban nem értenek egyet ezzel a teóriával, inkább egy másik irányból közelítették meg a problémát. Úgy gondolják, hogy a Vénusz egykor a Földhöz hasonlíthatott, felszínén enyhébb éghajlat és folyékony víz lehetett, később pedig a megváltozott állapotokhoz alkalmazkodhattak az élőlények.
Lényegében tehát azt állítják az ausztrál tudósok, hogy bármi is legyen a Vénuszon, rokonságban állhatnak a bolygónkon lévő létformákkal.
Ha a meteorit-becsapódással kapcsolatos elméletet vesszük alapul, akkor az óriási aszteroidán utazó mikroorganizmusok vagy szerves vegyületek a Földdel való ütközés után szabadon szétszóródhattak a Naprendszerben is, így a Vénusz felületére és légkörébe is bekerülhettek, ezáltal végbemehetett az úgynevezett pánspermia folyamata.
