Földönkívüli élet nyomaira bukkantak a Vénuszon
Radikális változások történtek a földönkívüli élet kutatásában, ugyanis a Mars helyett most a Vénuszt vették tüzetesebben górcső alá a csillagászok, és rájöttek, hogy a rendkívül mérgező atmoszférával rendelkező bolygón akár mikroorganizmusok is tanyázhatnak.
Radikális változások történtek a földönkívüli élet kutatásában, ugyanis a Mars helyett most a Vénuszt vették tüzetesebben górcső alá a csillagászok, és rájöttek, hogy a rendkívül mérgező atmoszférával rendelkező bolygón akár mikroorganizmusok is tanyázhatnak.
Jim Bridenstine, a NASA adminisztrátora tegnap a Twitteren közzétett bejegyzésében azt írta, hogy nem várt felfedezést tettek az Esthajnalcsillag néven közismert Vénusz kapcsán:
„Élet a Vénuszon? Az anaerob biológia melléktermékeként keletkező foszfin felderítésével talán a legjelentősebb fejlődést értük el a földönkívüli életet megcélzó kutatások során. Tíz éve a NASA mikrobiális élet nyomaira bukkant a Föld légkörében 36,5 ezer kilométeres magasságban. Most a Vénuszt kell megvizsgálnunk.”
A foszfin, vagy másik nevén a foszfor-hidrogén egy mérgező gáz, ami kétféleképpen jöhet létre – vagy szervetlen kémiai reakciók végén, vagy pedig oxigén nélküli szaporodásra képes mikrobák melléktermékeként.
Habár a tudósok már nagyjából egy évtizede tudták, hogy a Vénusz atmoszférája dúskál foszfinban, a Massachusettsi Technológiai Intézet és a brit Cardiff Egyetem legutóbbi, Nature tudományos lapban megjelent tanulmányában bizonyították csak be, hogy az egyetlen lehetséges magyarázata a foszfor-hidrogén jelenlétének az, hogy ezeket a mérgező gázokat mikroorganizmusok állítják elő.
Oroszország a 2020-as évek végén indíthatja útjának a Venera-D missziót, amivel hosszú idő után újból landolhatnak a kietlen bolygó felszínén, ahol gyakoriak a 420 Celsius-fokhoz közeli hőmérsékletek.
Ljudmila Zaszova, a küldetés kutatócsapatának vezetője a Sputnik News hírportálnak elmondta, a Venera segítségével akár könnyedén gyűjthetnek mintákat a bolygó szóban forgó felhőiből:
„A Venerán lesz egy ballonszondánk, ami képes változtatni a magasságát, ezen kívül felszereljük majd mikroszkóppal és egyéb eszközökkel is. Fokozott hangsúlyt fektetünk arra, hogy mintákat vehessünk a foszfinból.”
