A szegényebb, éghajlatváltozás által leginkább érintett országok arra sürgetik az ENSZ-t, hogy fontolja meg egy, az „éghajlattal kapcsolatos és igazságosságon alapuló” adó kivetését a fosszilis tüzelőanyagok legnagyobb felhasználóira, valamint a légi közlekedésre.

A Guardian által szemlézett, kiszivárgott dokumentumból derült ki, hogy a világ legkiszolgáltatottabb országai most arra készülnek, hogy egy példátlan összefogással arra kényszerítsék a gazdag országokat, hogy sürgősen találjanak módot a veszteségek és károk finanszírozására a klímaváltozás által kiváltott éghajlati válsággal sújtott országok számára. Soron kívül Jelentős mennyiségű hó esett reggel óta: Pilisszentkereszt tartja a rekordot 22 centiméterrel

A szélsőséges időjárási jelenségek már most rendkívüli módon sújtják a fejlődő országokat, s az előrejelzések szerint csak további katasztrófákat fog okozni a szokatlanul heves időjárás. A veszteségek és a károk ügye, magyarul az a kérdéskör, hogy hogyan lehet segíteni az érintett szegény országoknak, melyek az éghajlatváltozás egyre szélsőségesebb hatásaitól szenvednek, s melyek ellen ezen országok nem tudnak védekezni, az éghajlati tárgyalások egyik legvitatottabb témája.

Az ENSZ közgyűlésének e heti vitájára pedig a kiszivárgott dokumentumok tanúsága szerint a világ legsebezhetőbb országai közül néhányan konkrét ajánlásokkal készülnek: a dokumentum szerint a szegény országok egy, az „éghajlattal kapcsolatos és igazságosságon alapuló” globális adó kivetését fogják szorgalmazni, mely a fejlődő országokat ért veszteségek és károk finanszírozására szolgálna.

A forrásokat ajánlásaik szerint egy globális szén-dioxid-adó; a légi közlekedésre kivetett adó; a hajók által használt, erősen szennyező olajokra kivetett adó; a fosszilis tüzelőanyagok kitermelésére kivetett adó, vagy a pénzügyi tranzakciókra kivetett adó révén lehetne előteremteni.

A vitára előkészített dokumentumban a fentebb felsorolt adók kivetésének előnyeiről és hátrányairól is említést tesznek, továbbá alternatívákat sorolnak fel a világ fejlesztési bankjain, így például a Világbankon, a Nemzetközi Valutaalapon és a magánszektoron keresztül történő finanszírozás lehetőségeiről.

Szinte borítékolható, hogy a gazdag országok nem lesznek hajlandók elfogadni az új adó bevezetésének tervét, tekintettel az orosz-ukrán háború nyomán kialakult brutális energiaárakra, az élelmiszerárak növekedésére, valamint a megélhetési költségek globális emelkedésére.

Noha a gazdag országok a tavalyi COP26 klímakonferencián annyiban egyetértésre jutottak, hogy az éghajlatváltozás által kiváltott szélsőséges időjárás okozta károk és veszteségek finanszírozására létre kellene hozni egy alapot, de arról már senki sem beszélt, hogy ezt hogyan és ki finanszírozná.

A COP idén is megrendezésre kerül, COP27 néven, az újabb tárgyalások pedig Egyiptomban fognak zajlani, ahol remélhetőleg a károk és veszteségek finanszírozásának kérdésköre lesz a legfőbb téma a döntéshozók körében.

Habár ezek a klímakonferenciák rendre jó hangulatban telnek, az utóbbi időkben rengeteg változás állt be a világban: februárban Oroszország lerohanta Ukrajnát, a háború pedig még mindig tart; pusztító áradások söpörtek végig megannyi országon és erdőtüzek tomboltak Európa erdeiben – így várhatóan az idei konferencián nem lesz felhőtlen a hangulat.

A COP26-on megállapították, hogy a bolygó felmelegedésének megakadályozása érdekében a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 fokra kell korlátozni, ám nem úgy tűnik, mintha épp sikerülne elérni a célt: márpedig a szegény országokat sújtó károk várhatóan csak tovább fognak szaporodni a bolygó rohamos felmelegedésével.

Rendkívül fontos és semmi esetre sem elhanyagolható jelentésében Antigua és Barbuda egy olyan beadványt nyújtott be az ENSZ-hez, melyben figyelmeztettek, a tenger és a levegő hőmérsékletének emelkedése azt a veszélyt hordozza magában a karibi térségben, hogy kialakul egy szupervihar, mely becsléseik szerint legalább 8,9 milliárd dolláros kárt okozna – mely e két ország éves GDP-jének hatszorosa(!).