Újabb hőhullám süti ropogósra Európát, eközben több országban is erdőtüzek tombolnak

Csütörtökön is erdőtüzek pusztítottak Európában: Franciaország, Spanyolország és Portugália egyes részein is erdőtüzek keletkeztek, miközben a világszervezetek figyelmeztettek, hogy sürgősen tennünk kell valamit a bolygóért, hiszen pusztító hőhullámok sújtják Európa országait.

A Franciaország délnyugati Gironde régiójában, csütörtökön keletkezett erdőtüzet több mint 1000 tűzoltó fékezte meg, a lángok pedig több ezer embert kényszerítettek otthonuk elhagyására, s több ezer hektárnyi föld vált a lángok martalékává. Soron kívül Súlyos mentőautó-baleset történt Budapesten

Emmanuel Macron francia elnök közölte, hogy az Európai Unió több országa is erősítést küldött az erdőtüzek megfékezésére, amire nagy szükség volt, hiszen a kánikula és a heves szélmozgás végzetes kombinációja miatt erősítés nélkül szinte lehetetlen lett volna a küldetés.

Az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek kapcsán meglepő helyről érkezett figyelmeztetés: az Európai Űrügynökség (ESA) vezetője, Josef Aschbacher figyelmeztetett, az űrből mért egyre csak emelkedő szárazföldi hőmérséklet, valamint a folyók zsugorodása semmi kétséget nem hagy afelől, hogy az éghajlatváltozás a mezőgazdaságra és más iparágakra is rendkívül negatív hatással van.

Az ESA Copernicus Sentinel-3 műholdjai az elmúlt hetekben brutális adatokat mértek:

• az Egyesült Királyságban több mint 45 fokos;
• Franciaországban 50 fokos;
• Spanyolországban pedig 60 fokos szárazföldi hőmérsékletet mértek.

Ez a hihetetlen tendencia Aschbacher szerint kifejezetten elkeserítő, s figyelmeztetett, a fenti adatok olyan szélsőségesek, hogy korábban még soha nem mértek ilyen értékeket.

Az éghajlatváltozás miatt egymást követik a hőhullámok, melyek rendre rekordhőséget teremtettek és példátlan aszályokat hoztak Európába, így ismételten egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a mezőgazdaságot, az ipart és a megélhetést érintő éghajlat-változási kockázatokra.

Noha még mindig Magyarország az első a csemegekukorica-termelésben, ahogy arról korábban is beszámoltunk, a rendkívüli aszály miatt a régióban a korai öntözetlen állományok több mint egyharmadát nem lehetett betakarítani, a fennmaradó területeken pedig sok esetben rendkívül alacsony, 2-7 tonnás hektáronkénti termésátlag jellemző, ami komoly veszteség a gazdáknak és a feldolgozóknak egyaránt.

A súlyos aszály azonban egész Európát sújtja: becslések szerint várhatóan 15 százalékkal esik vissza az EU kukoricatermésének mennyisége, ezzel pedig 15 éves mélypontra süllyed a régió. Ha ez nem lenne elég, nemcsak hogy kevés a termés, de drága is, ugyanis az Ukrajnából és Oroszországból származó gabonaexport volumene jelentősen csökkent az orosz-ukrán háború miatt.

Svájc például oly módon küzd a szárazság ellen, hogy az ország hadseregének helikoptereivel viszik a vizet az alpesi réteken szomjazó teheneknek, sertéseknek és kecskéknek, máskülönben az állatok nem jutnának ivóvízhez a pusztító aszály közepette.

Franciaországban eközben az ország által tapasztalt eddigi legsúlyosabb szárazsággal küzdenek, s jelenleg is teherautókkal szállítják az ivóvizet azokba a falvakba, ahol szó szerint kiapadtak a csapok. A francia gazdák figyelmeztettek, ha továbbra is fennáll a takarmányhiány, az tejhiányhoz fog vezetni.

Németország szintén küzd, mivel a nyári csapadékmennyiség mindössze töredéke hullott idén, ezért az ország kereskedelmi ütőerének számító Rajna vízszintje is jelentősen csökkent. A vízszint drasztikus csökkenése miatt pedig problémássá vált a hajózás, ennek eredményeképpen pedig a szállítási költségek is emelkedtek.