Sokkal több szén-dioxidot szív magába a Föld felszíne, mint korábban feltételezték

Mindez még nem jelenti azt, hogy kikerültünk a veszélyzónából, mivel az éghajlatváltozáson annak a ténye sem segít, hogy a szén-dioxid koncentrációja az elszívás következtében is konstans maradt.

Az elmélet alapján egyébként a Föld felszíne alatt találhatóak olyan, úgynevezett szubdukciós zónák, amelyek időről időre megtelítődnek üvegházhatású gázokkal, majd vulkáni tevékenységek révén ismét a légkörbe lökődnek.

A Nature Communications tudományos folyóiratban júliusban közzétett kutatásból kiderült, hogy bolygónk kérge az elnyelt szén-dioxid nagyjából egyharmadát az alsóbb rétegben, a köpenyben zajló folyamatokból nyeri, a többi a tűzhányókból és az atmoszférából származik.

Más szóval, a Föld képes jelentős mennyiségű szén-dioxidot elnyelni, miközben a karbonciklus révén csak minimális hányada kerül vissza a légkörbe, ám ez még nem bizonyítéka annak, hogy visszafordítható lenne a klímaváltozás és a globális felmelegedés, amit ez a káros gáz okoz.

Stefan Farsang, a brit Cambridge-i Egyetem PhD hallgatója, egyben a tanulmány főszerzője leírta, egy kémiai reakciókon alapuló szimulációt vizsgáltak meg a tektonikus lemezeken, amely alapján rájöttek, hogy a szén-dioxid képes egészen mélyre hatolni a Föld köpenyében.

Minél mélyebben tört magának utat a gáz, annál több magnéziumtartalmú kőzetet találtak, melyek veszítettek oldékonyságukból, és bekerültek a vulkánok fő folyamába, magas nyomáson pedig gyémánttá alakultak.